Fricska Hoffmannak: ingyen krétát ad a tanároknak egy budapesti papírbolt

Krétát ad ajándékba az egyik budapesti papírbolt azoknak a tanároknak és tanítóknak, akik bemutatják...

  • Eduline
Stiller Ákos

Krétát ad ajándékba az egyik budapesti papírbolt azoknak a tanároknak és tanítóknak, akik bemutatják pedagógusigazoványukat - az üzlet Facebook-oldalán tette közzé a felhívást, amelyet több tanári csoport megosztott a közösségi oldalon.

A papírkereskedés Hoffmann Rózsa egyik januári nyilatkozatára reagált. Az oktatási államtitkár január 17-én, a TV2 reggeli műsorában arra a felvetésre, hogy sok helyen csak azért működik az államosított iskoalrendszer, mert még mindig viszi előre a tantestületet a lendület, és még van egy kis tartalékuk krétából és más eszközökből, azt mondta: „hát ez is benne van, de arra még nem volt szükség, hogy a pedagógus saját maga vegyen krétát. De mondok valamit. Hogyha adott esetben erre van szükség, ez is hozzátartozik a tanári hivatáshoz, mint ahogy a pedagógusok nagyon régóta saját maguk készítenek szemléltető eszközöket, óvodától a középiskoláig, és mindez elrendeződik".

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.