Túlságosan is „rendhagyó” történelemórát tartott pénteken Kövér László a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumban – a házelnöknek a hivatalos program szerint a rendszerváltásról kellett volna beszélnie, ehelyett a „hazaárulók elszámoltatásáról”, a „KISZ-es Gyurcsányról” és a „pufajkás Horn Gyuláról” adott elő. A történelemóráról az Origó készített videót, ezt itt nézhetitek meg.
"1994-ben, a második szabad választáson 33 százaléknyi vokssal az a Magyar Szocialista Párt került hatalomra, amely a kommunista párt utódpártja, egyébként ma is (…) Az a Horn Gyula lett az ország miniszterelnöke, aki 1956-ban a karhatalmista megtorlók oldalán állt, aki saját hazájára, saját fajtájára fegyvert fogott. És hogy ha egy demokráciában lehet bocsánatos bűn a hazaárulás, ha egy egészséges közösség nem veti ki magából azokat, akik meggyötörték, elárulták, meggyötörték, annak súlyos konzekvenciái vannak”
Nem Kövér László volt az egyetlen pártpolitikus pénteken a hódmezővásárhelyi gimnáziumban. A rendhagyó történelemórát a 2004-ben elhunyt fideszes országgyűlési képviselő, Isépy Tamás gyűjteményéből létrehozott (és róla elnevezett) könyvtár megnyitása alkalmából tartották, a rendezvényen egyébként Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője is ott volt.
Lázár János 2010-ben az új épületszárny átadásán a Németh László Gimnáziumban.
hodmezovasarhely.hu
Politika az iskolában?
Kérdés, van-e helye ilyen "rendhagyó" történelemóráknak az iskolában - a közoktatási törvény ugyanis csak annyit ír, hogy az iskolákban tanítási idő alatt "párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható".
Az Eötvös Károly Intézet vitairata szerint "nem minden politikai, közéleti kérdésben való megnyilvánulás minősül egyben pártpolitikai tevékenységnek. Azt, hogy mi tekintendő ilyennek, csak az adott helyzetben, az eset körülményeinek mérlegelésével lehet eldönteni. A legjobb szándékkal elkészített törvényi definíció sem vehetné számba előre mindazokat a verbális és szimbolikus megnyilvánulásokat, cselekedeteket, amelyek tartalma az éppen aktuális politikai környezetben egy párttal (párthoz kötődő szervezettel) úgy hozható kapcsolatba, hogy gyakorlásuk egy párt melletti vagy elleni meggyőző, mozgósító tevékenységet valósít meg".
"Amikor tehát ezeket a kommunikációs csatornákat felhasználják, a közlések, vélemények címzettjeinek nincs választási lehetősége: azokat meg kell hallgatniuk és adott esetben reagálniuk kell rá (ha nem teszik, azzal is kifejezik álláspontjukat). E kényszer azonban csak azokban az esetekben fogadható el, amikor a kommunikációt az oktatás-nevelés, illetve munkavégzés körébe tartozó cél teszi indokolttá. Ettől eltérően politikai kommunikáció céljára az iskolát mint kommunikációs hálózatot nem lehet használni. Végső soron az igazgató felelős azért is, hogy gátat vet-e az oktatási szereplők ilyen politikai kezdeményezéseinek, ő felel az iskolán kívülről érkező politikai véleménynek az iskolába való beengedéséért is" - írják.
