"Időzített bomba robbant" a szigetszentmiklósi gimnáziumban

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Hálózat a Tanszabadságért azt javasolja, hogy az Országgyűlés...

  • MTI

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Hálózat a Tanszabadságért azt javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvényt, az állam által fenntartásra átvett intézmények esetében a vezetői megbízások az eredeti határidőig legyenek hatályosak.

Korábban érdekvédelmi és szakmai szervezetek már kifogásolták az eljárást. 2012. január 20-án a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén a közoktatásért felelős helyettes államtitkár azt közölte, hogy valamennyi átvett közoktatási intézmény esetében kiírták a nyilvános pályázatot a vezetői feladatok ellátására. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter februárban azt közölte: az intézményvezetői pályázat kiírásának és elbírálásának szabályai nem változtak, azokat a korábbi, senki által ezelőtt meg nem kérdőjelezett körülmények között és ütemezésben hajtják végre a kormányhivatalok.

A PDSZ és a HAT közös közleményében azt írta: kezdeményezik azt is, hogy a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói kinevezése kapcsán jöjjön létre egy olyan egyeztető fórum, ahol a fenntartó, az iskola nevelőtestülete, a szülők és a diákok, különös figyelemmel az érettségire készülő diákokra, párbeszéd útján tudják rendezni a kialakult helyzetet.

Álláspontjuk szerint az intézményben "időzített bomba robbant", és "olyan kérdésbe avatkozott bele a politikai akarnokság", ahol nincs keresnivalója. A két szervezet szerint a fenntartó, a tulajdonos jogosult eldönteni, kit kíván látni az általa fenntartott szervezet élén.

A stop.hu szerdán írt arról, hogy a pályázat érvénytelenítése után jelölt ki iskolaigazgatót a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) a szigetszentmiklósi gimnázium élére. Az iskola eddigi megbízott vezetője, Czita Zoltán azt mondta a honlapnak: az eredményhirdetés kijelölt napján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közölte, a pályázatot érvénytelenítik, megbízott vezetőt állítanak az intézmény élére, és új pályázatot írnak ki.

Horváth Péter, a PMIK vezetője szerint a jogszabályoknak megfelelően bízta meg Mede Norbertet április 3-ával a Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói feladatainak ellátásával; a megbízás július 31-ig, az új pályázat eredményes elbírálásáig szól. Kiemelte: a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntés született.

Szerdán a gimnázium 23 pedagógusa lemondott osztályfőnöki, illetve munkaközösség-vezetői tisztségéről, arra hivatkozva, lehetetlennek tartják az újonnan megbízott igazgatóval való együttműködést. Horváth Péter ezt egyfelől a munkaköri kötelezettség megszegésének, másfelől a nyomásgyakorlás megengedhetetlen formájának nevezte.

A gimnázium szülői tanácsa szerdai közleményében azt írta: olyan személyt bíztak meg az igazgatói feladatok ellátásával, akinek a kinevezését sem a tantestület, sem a diákok, sem a szülők nem támogatták, s akinek nincs intézményvezetői tapasztalata. Tiltakozásukat elküldték Réthelyi Miklós miniszternek, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak, Aáry-Tamás Lajosnak, az oktatási jogok biztosának, Tarnai Richárd megyei kormánymegbízottnak és Horváth Péternek is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.