Ideje szakítani a "megszokott arroganciával": törvénymódosítást kér a PDSZ

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a szakminiszternél a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • MTI
Fazekas István

Mendrey László, az érdekvédelmi tömörülés elnöke közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a módosításnak érintenie kellene a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szervezetét, feladatát és működését, az intézményvezetők helyzetének s kinevezésüknek dilemmáit, a pedagógus-életpálya szabályozását, a tankönyvellátás rendszerét.

Áttekintenék a Nemzeti Pedagóguskar szerepét, tagságának kötelezőségét, a szakmunkásképzés helyzetét, a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre, valamint a speciális nevelésű igényű (sni) tanulókra vonatkozó szabályozást.

Közlése szerint szükségesnek tartják a változtatást szakmai, érdekvédelmi okok miatt is, ezek közé sorolta az oktatást-nevelést segítő alkalmazottak bérezését, a pedagógusok munkaidejének felosztását, a kötelező továbbképzések finanszírozását, a nyelvi előkészítő évfolyamok jövőjét, a mindennapos testnevelés feltételrendszerét.

Mendrey László szerint "a törvény megméretett, és könnyűnek találtatott". Mint írta, ideje szakítani "a megszokott arroganciával", és nem érdemes tovább folytatni az álegyeztetések hamis, önsorsrontó gyakorlatát sem.

A PDSZ a szakminiszternél a törvény felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezi, indítványukat eljuttatják a társszakszervezetekhez és a parlamenti pártokhoz is, együttműködésüket és támogatásukat kérve.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.