Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat egykori elnöke börtönben lehetett, mikor befejezte a nyolcadik osztályt.

Évek óta téma, hogy Farkas Flórián milyen iskolákban végezte el tanulmányait, korábban az országgyűlési képviselői önéletrajzából hagyta ki az intézmények felsorolását, később ezt kiegészítette, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi karára járt, valamint óraadó is volt. Azonban a hvg.hu is megírta, miután elérte Farkas diplomamunkájának konzulensét, hogy nem az ÁJK-n, hanem a társadalomtudományi karon végzett, ráadásul nem volt óraadó sem.
Ezúttal a Romnet folytatta a kutatást, hogy hol fejezhette be az általános iskolát a politikus. Farkas 1957-ben született, 15 évesen fejezte be Tiszaroffon a hatodik osztályt, majd három év múlva sikerült a hetediket is elvégeznie, de már a szolnoki Dolgozók Tejüzem Iskolájában. Az alapfokú végzettséget jelentő 8. osztályt azonban ismét más helyszínen, a dunaújvárosi Földes Ferenc Dolgozók Iskolájában járta ki 1977-ben.
A portálnak feltűnt, hogy több olyan tárgy is szerepel a bizonyítványában, melyek korábban nem, valamint jellemzően a börtönviseltek számára írnak elő, például a "Családi nevelés" tantárgy. Egykor a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Farkast 1975 és 1982 között többször elítélték, letöltendő büntetése is volt - ezt a politikus sosem cáfolta.
| A témában ajánljuk |
| Megnéznék Farkas Flórián érettségijét és diplomamunkájátPolitikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.