Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat egykori elnöke börtönben lehetett, mikor befejezte a nyolcadik osztályt.
Évek óta téma, hogy Farkas Flórián milyen iskolákban végezte el tanulmányait, korábban az országgyűlési képviselői önéletrajzából hagyta ki az intézmények felsorolását, később ezt kiegészítette, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi karára járt, valamint óraadó is volt. Azonban a hvg.hu is megírta, miután elérte Farkas diplomamunkájának konzulensét, hogy nem az ÁJK-n, hanem a társadalomtudományi karon végzett, ráadásul nem volt óraadó sem.
Ezúttal a Romnet folytatta a kutatást, hogy hol fejezhette be az általános iskolát a politikus. Farkas 1957-ben született, 15 évesen fejezte be Tiszaroffon a hatodik osztályt, majd három év múlva sikerült a hetediket is elvégeznie, de már a szolnoki Dolgozók Tejüzem Iskolájában. Az alapfokú végzettséget jelentő 8. osztályt azonban ismét más helyszínen, a dunaújvárosi Földes Ferenc Dolgozók Iskolájában járta ki 1977-ben.
A portálnak feltűnt, hogy több olyan tárgy is szerepel a bizonyítványában, melyek korábban nem, valamint jellemzően a börtönviseltek számára írnak elő, például a "Családi nevelés" tantárgy. Egykor a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Farkast 1975 és 1982 között többször elítélték, letöltendő büntetése is volt - ezt a politikus sosem cáfolta.
| A témában ajánljuk |
| Megnéznék Farkas Flórián érettségijét és diplomamunkájátPolitikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
