Hoffmann Rózsa szerint a tanárok csak jajgatnak, nincs is akkora baj

A köznevelési kerekasztal után az Országgyűlés kulturális bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről kedden Budapesten.

  • MTI
MTI Fotó: Soós Lajos

Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár egy emberi szervezethez hasonlította a köznevelési rendszert, és megjegyezte, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. Elismerte, hogy vannak bajok az oktatásban, de szerinte a baj korántsem akkora, amekkora "jajgatásnak" szemtanúi vagyunk. Ugyanakkor a finanszírozási gondok és a pedagógusok adminisztratív terhei kapcsán elismerte, hogy ezek erősebbek voltak, mint az "ujjfájás".

Hoffmann Rózsa bírálta a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, mert szerinte abban voltak olyan megállapítások, amelyek nem valós tényeken alapultak. "Maga nem érzi magát főnöknek igazgató úr?"- fordult Madarász Péterhez, utalva arra, hogy a nyílt levélben egyebek mellett azt is megfogalmazták, hogy az igazgató legyen újra főnök az iskolában.

Madarász Péter erre reagálva azt mondta, a levélben nem olyan "kifinomult részletességgel" vannak feltüntetve a tények, és ebben lehet, hogy Hoffmann Rózsának van igaza. Azt mondta, főnöke a tantestületnek és érez szakmai autonómiát, csak ez sokszor nem tud érvényesülni, mert az utolsó apró eszközt sem tudja beszerezni. Nem keletkezett volna ez a levél, ha nem súlyos a helyzet - jelentette ki az igazgató.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke - aki meghívottként vett részt a bizottsági ülésen - az ülés után újságíróknak azt mondta: mindenképpen megtartják a tervezett tüntetésüket február 13-án. Elmondta, az oktatásban rendszerhiba van, ezért a kerekasztal sem tudja megoldani a problémákat, ha a kormány nem hoz szakmai döntéseket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.