A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A köznevelési kerekasztal után az Országgyűlés kulturális bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről kedden Budapesten.

Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár egy emberi szervezethez hasonlította a köznevelési rendszert, és megjegyezte, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. Elismerte, hogy vannak bajok az oktatásban, de szerinte a baj korántsem akkora, amekkora "jajgatásnak" szemtanúi vagyunk. Ugyanakkor a finanszírozási gondok és a pedagógusok adminisztratív terhei kapcsán elismerte, hogy ezek erősebbek voltak, mint az "ujjfájás".
Hoffmann Rózsa bírálta a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, mert szerinte abban voltak olyan megállapítások, amelyek nem valós tényeken alapultak. "Maga nem érzi magát főnöknek igazgató úr?"- fordult Madarász Péterhez, utalva arra, hogy a nyílt levélben egyebek mellett azt is megfogalmazták, hogy az igazgató legyen újra főnök az iskolában.
Madarász Péter erre reagálva azt mondta, a levélben nem olyan "kifinomult részletességgel" vannak feltüntetve a tények, és ebben lehet, hogy Hoffmann Rózsának van igaza. Azt mondta, főnöke a tantestületnek és érez szakmai autonómiát, csak ez sokszor nem tud érvényesülni, mert az utolsó apró eszközt sem tudja beszerezni. Nem keletkezett volna ez a levél, ha nem súlyos a helyzet - jelentette ki az igazgató.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke - aki meghívottként vett részt a bizottsági ülésen - az ülés után újságíróknak azt mondta: mindenképpen megtartják a tervezett tüntetésüket február 13-án. Elmondta, az oktatásban rendszerhiba van, ezért a kerekasztal sem tudja megoldani a problémákat, ha a kormány nem hoz szakmai döntéseket.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.