A köznevelési kerekasztal után az Országgyűlés kulturális bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről kedden Budapesten.
Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár egy emberi szervezethez hasonlította a köznevelési rendszert, és megjegyezte, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. Elismerte, hogy vannak bajok az oktatásban, de szerinte a baj korántsem akkora, amekkora "jajgatásnak" szemtanúi vagyunk. Ugyanakkor a finanszírozási gondok és a pedagógusok adminisztratív terhei kapcsán elismerte, hogy ezek erősebbek voltak, mint az "ujjfájás".
Hoffmann Rózsa bírálta a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, mert szerinte abban voltak olyan megállapítások, amelyek nem valós tényeken alapultak. "Maga nem érzi magát főnöknek igazgató úr?"- fordult Madarász Péterhez, utalva arra, hogy a nyílt levélben egyebek mellett azt is megfogalmazták, hogy az igazgató legyen újra főnök az iskolában.
Madarász Péter erre reagálva azt mondta, a levélben nem olyan "kifinomult részletességgel" vannak feltüntetve a tények, és ebben lehet, hogy Hoffmann Rózsának van igaza. Azt mondta, főnöke a tantestületnek és érez szakmai autonómiát, csak ez sokszor nem tud érvényesülni, mert az utolsó apró eszközt sem tudja beszerezni. Nem keletkezett volna ez a levél, ha nem súlyos a helyzet - jelentette ki az igazgató.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke - aki meghívottként vett részt a bizottsági ülésen - az ülés után újságíróknak azt mondta: mindenképpen megtartják a tervezett tüntetésüket február 13-án. Elmondta, az oktatásban rendszerhiba van, ezért a kerekasztal sem tudja megoldani a problémákat, ha a kormány nem hoz szakmai döntéseket.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
