Hóban, fagyban is a természetben vannak ezek a német óvodások

A gyerekek másfél kilométert gyalogolnak az erdőben a faházakig, ahol minden időt a szabadban töltenek.

  • Eduline

Skandináviából átvett recept alapján egyre több erdei óvodát nyitottak szerte Németországban - hivatalos német jelentések szerint 2012-ben már több mint 1000 működött. Az időjárás alig játszik szerepet, még a téli havazások és fagyok idején is kint töltik az idejüket a gyerekek - jó túrázók is tudják, hogy nincs rossz idő, csak rossz felszerelés. Csak erős zivatar esetén vonulnak be a faházakba, mikor feltétlen muszáj - mutatta be az AJ+.

1100 kilométer diákokkal a Kéktúrán

Mokran János évtizedek óta lelkes túrázó, földrajztanárként az Alföldről folyamatosan a hegyekbe vágyódik. A természet szeretetét diákjainak is igyekszik átadni, akikkel nyaranta több száz kilométeres túrákra indul az Országos Kéktúra útvonalán.

Itt nem félnek a gyerekek kezébe éles kést adni, kellő időráfordítással mindenki megtanulja biztonságosan használni, hogy aztán kedvére faraghasson valamit fából. Minden nap több mint másfél kilométert gyalogolnak a faházakig, miután szüleik elvitték őket az óvónőkhöz. A délutáni pihenést is függőágyakban a szabadban töltik.

A gyerekek ilyen környezetben jobban tudnak koncentrálni, az alkotótevékenység során mindent beleadhatnak, ami belőlük jön - összegezhető az óvónő tapasztalatai. Eközben felfedezhetik az erdőt, megismerkednek a természettel, fakuckókat építenek, sőt, még tüzet is gyújthatnak - utóbbit persze felügyelet mellett.

A fotón látható vízvezetéket nem arra tervezték, hogy emberek járjanak-keljenek rajta, mégis naponta több száz diák vág neki az életveszélyes pallónak gyalog vagy biciklivel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.