Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A gyerekek másfél kilométert gyalogolnak az erdőben a faházakig, ahol minden időt a szabadban töltenek.
Skandináviából átvett recept alapján egyre több erdei óvodát nyitottak szerte Németországban - hivatalos német jelentések szerint 2012-ben már több mint 1000 működött. Az időjárás alig játszik szerepet, még a téli havazások és fagyok idején is kint töltik az idejüket a gyerekek - jó túrázók is tudják, hogy nincs rossz idő, csak rossz felszerelés. Csak erős zivatar esetén vonulnak be a faházakba, mikor feltétlen muszáj - mutatta be az AJ+.
1100 kilométer diákokkal a Kéktúrán
Mokran János évtizedek óta lelkes túrázó, földrajztanárként az Alföldről folyamatosan a hegyekbe vágyódik. A természet szeretetét diákjainak is igyekszik átadni, akikkel nyaranta több száz kilométeres túrákra indul az Országos Kéktúra útvonalán.
Itt nem félnek a gyerekek kezébe éles kést adni, kellő időráfordítással mindenki megtanulja biztonságosan használni, hogy aztán kedvére faraghasson valamit fából. Minden nap több mint másfél kilométert gyalogolnak a faházakig, miután szüleik elvitték őket az óvónőkhöz. A délutáni pihenést is függőágyakban a szabadban töltik.
A gyerekek ilyen környezetben jobban tudnak koncentrálni, az alkotótevékenység során mindent beleadhatnak, ami belőlük jön - összegezhető az óvónő tapasztalatai. Eközben felfedezhetik az erdőt, megismerkednek a természettel, fakuckókat építenek, sőt, még tüzet is gyújthatnak - utóbbit persze felügyelet mellett.
A fotón látható vízvezetéket nem arra tervezték, hogy emberek járjanak-keljenek rajta, mégis naponta több száz diák vág neki az életveszélyes pallónak gyalog vagy biciklivel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.