Hiller: "pokolra fog jutni", aki a tankötelezettség korhatárát leszállította

Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika...

  • MTI
MTI / Kovács Attila
Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika középpontjába és fiatalok tömegeit zárja el a felemelkedés lehetőségétől. A szocialisták úgy látják, a pedagógus-életpályamodell és az iskolák államosításának forrásai is hiányoznak, a felsőoktatásban tanulók száma pedig nagy mértékben csökkenni fog.

Hiller István a pártja által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen a tankötelezettség korhatárának leszállításáról szólva úgy fogalmazott, ez ördögtől való, és "pokolra is fog jutni", aki megcsinálta. "Azért jut pokolra, mert évente több mint tízezer magyar fiatalt a legszegényebbek közül kitesz a szó minden értelmében az utcára (...), azt üzenve nekik: nem foglalkozom veletek, szegények vagytok, túlkorosak vagytok, gond van veletek" - jelentette ki, megjegyezve, a következő kormánynak vissza kell állítania a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.

A volt oktatási miniszter szerint a kormány oktatáspolitikájával szemben csak az MSZP kínál alternatívát, de nem csupán a szocialisták szemlélete áll szemben a kabinetével, azt ugyanis fideszes szakpolitikusok, polgármesterek is bírálják. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év oktatáspolitikája folytonos volt: a kormányok egyetértettek abban, hogy elsősorban a gyermekek érdekeinek kell érvényesülniük, a második Orbán-kormány viszont szakított ezzel a felfogással.

Kitért arra is, hogy mind a pedagógus-életpályamodell, mind az iskolák államosításának forrásai hiányoznak, s a kormány nem tisztázza, miből finanszírozná őket. Az életpályamodellről azt mondta: megvalósítása nagyjából háromszázmilliárd forintba kerül, nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv új változata már bevezetésének elhalasztását is felveti. Hozzátette: ha a kormány tanárok tömeges elbocsátásával akar pénzt megtakarítani a pályán maradók bérének emelésére, azt világossá kellene tennie.

A felsőoktatásról szólva Hiller István elmondta: világos, hogy a kormány a következő években tovább csökkenti az állami finanszírozású helyek számát. Ugyanakkor mivel sokan nem tudják kifizetni a tandíjat,a felsőoktatásban tanulók száma öt év alatt a jelenlegi 370 ezerről 250 ezer alá csökkenhet - vélte.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.