Hiller: "pokolra fog jutni", aki a tankötelezettség korhatárát leszállította

Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika...

  • MTI
MTI / Kovács Attila

Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika középpontjába és fiatalok tömegeit zárja el a felemelkedés lehetőségétől. A szocialisták úgy látják, a pedagógus-életpályamodell és az iskolák államosításának forrásai is hiányoznak, a felsőoktatásban tanulók száma pedig nagy mértékben csökkenni fog.

Hiller István a pártja által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen a tankötelezettség korhatárának leszállításáról szólva úgy fogalmazott, ez ördögtől való, és "pokolra is fog jutni", aki megcsinálta. "Azért jut pokolra, mert évente több mint tízezer magyar fiatalt a legszegényebbek közül kitesz a szó minden értelmében az utcára (...), azt üzenve nekik: nem foglalkozom veletek, szegények vagytok, túlkorosak vagytok, gond van veletek" - jelentette ki, megjegyezve, a következő kormánynak vissza kell állítania a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.

A volt oktatási miniszter szerint a kormány oktatáspolitikájával szemben csak az MSZP kínál alternatívát, de nem csupán a szocialisták szemlélete áll szemben a kabinetével, azt ugyanis fideszes szakpolitikusok, polgármesterek is bírálják. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év oktatáspolitikája folytonos volt: a kormányok egyetértettek abban, hogy elsősorban a gyermekek érdekeinek kell érvényesülniük, a második Orbán-kormány viszont szakított ezzel a felfogással.

Kitért arra is, hogy mind a pedagógus-életpályamodell, mind az iskolák államosításának forrásai hiányoznak, s a kormány nem tisztázza, miből finanszírozná őket. Az életpályamodellről azt mondta: megvalósítása nagyjából háromszázmilliárd forintba kerül, nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv új változata már bevezetésének elhalasztását is felveti. Hozzátette: ha a kormány tanárok tömeges elbocsátásával akar pénzt megtakarítani a pályán maradók bérének emelésére, azt világossá kellene tennie.

A felsőoktatásról szólva Hiller István elmondta: világos, hogy a kormány a következő években tovább csökkenti az állami finanszírozású helyek számát. Ugyanakkor mivel sokan nem tudják kifizetni a tandíjat,a felsőoktatásban tanulók száma öt év alatt a jelenlegi 370 ezerről 250 ezer alá csökkenhet - vélte.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.