Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika...
Hiller István a pártja által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen a tankötelezettség korhatárának leszállításáról szólva úgy fogalmazott, ez ördögtől való, és "pokolra is fog jutni", aki megcsinálta. "Azért jut pokolra, mert évente több mint tízezer magyar fiatalt a legszegényebbek közül kitesz a szó minden értelmében az utcára (...), azt üzenve nekik: nem foglalkozom veletek, szegények vagytok, túlkorosak vagytok, gond van veletek" - jelentette ki, megjegyezve, a következő kormánynak vissza kell állítania a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.
A volt oktatási miniszter szerint a kormány oktatáspolitikájával szemben csak az MSZP kínál alternatívát, de nem csupán a szocialisták szemlélete áll szemben a kabinetével, azt ugyanis fideszes szakpolitikusok, polgármesterek is bírálják. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év oktatáspolitikája folytonos volt: a kormányok egyetértettek abban, hogy elsősorban a gyermekek érdekeinek kell érvényesülniük, a második Orbán-kormány viszont szakított ezzel a felfogással.
Kitért arra is, hogy mind a pedagógus-életpályamodell, mind az iskolák államosításának forrásai hiányoznak, s a kormány nem tisztázza, miből finanszírozná őket. Az életpályamodellről azt mondta: megvalósítása nagyjából háromszázmilliárd forintba kerül, nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv új változata már bevezetésének elhalasztását is felveti. Hozzátette: ha a kormány tanárok tömeges elbocsátásával akar pénzt megtakarítani a pályán maradók bérének emelésére, azt világossá kellene tennie.
A felsőoktatásról szólva Hiller István elmondta: világos, hogy a kormány a következő években tovább csökkenti az állami finanszírozású helyek számát. Ugyanakkor mivel sokan nem tudják kifizetni a tandíjat,a felsőoktatásban tanulók száma öt év alatt a jelenlegi 370 ezerről 250 ezer alá csökkenhet - vélte.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
