Napról-napra újabb szervezetek jelentik be, hogy támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének tiltakozását az oktatás jelenlegi állapotával szemben. A szervezők célja már egy országos hálózat létrehozása, ami nem titkoltan nyomást akar gyakorolni a kormányra oktatásügyben.
A Földes Ferenc Gimnázium, a Független Diákparlament, a
, a Hálózat a Tanszabadságért – hétfő délutánig ezek a szervezetek csatlakoztak a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete
által megfogalmazott kritikákhoz és követelésekhez
, melyeket az oktatás irányítóinak (a Kliknek és az államtitkárságnak) címeztek. Sőt, a boon.hu értesülése szerint a napokban
több helyi iskola tantestülete is szavaz majd
a nyilvános támogatásról.
A Herman közalkalmazotti tanácsa írta alá a múlt héten nyilvánosságra került levelet. Ezek a szervezetek fognak dönteni a többi iskolában is, hogy vállalják-e nyilvánosan a szolidaritást. A nyilatkozatokból egyelőre úgy tűnik, előbb egy városi, majd egy országos hálózatot hoznának létre, hogy hatékonyan tárgyalhassanak a kormányzattal. Ennek érdekében a miskolci városi Közalkalmazotti Tanácsok Szövetsége már formálódik, ehhez várható a többi iskola csatlakozása.
| De mik azok a közalkalmazotti tanácsok? |
| A közalkalmazotti tanácsok intézményét a közalkalmazottak részvételi jogairól szóló törvény említi. „A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.” „Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.” |
A mostani tiltakozás annyiban más az eddigieknél, hogy nem egy megszűnésre vagy átnevezésre ítélt intézményben szólalnak fel a tanárok. Korábban még egyes igazgatóváltások alkalmával szálltak szembe a tanári karok nyíltan a Klikkel, tehát mindig konkrét ügyek kapcsán, ám most az egész oktatási rendszerrel elégedetlenek a tiltakozók. Így nem egyetlen probléma mentén szerveződik a megmozdulás, hanem az egész oktatási rendszer kritikáját adják. Ha tényleg sikerül egy egész városra kiterjedő összefogást tető alá hozni Miskolcon, úgy először fordulhat elő a Klik létrejötte óta, hogy ilyen formában szólalnak fel az oktatást érintő problémákkal kapcsolatban.
A Hermanosok kifogásait a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is osztja. Márpedig a kar a hivatalos tárgyalópartnere a kormánynak, miután a Klik létrejöttével minden, közoktatásban dolgozó pedagógus számára kötelezővé vált a tagság a szervezetben. Galló Istvánné, a PSZ elnöke korábban azzal vádolta a kart, hogy a kormány saját maga hozta létre azt, vezetői pedig így a kormánytól függnek. Bár persze az NPK levele nem annyira szókimondó és harcos, mint a Hermanosoké, és megoldásként mindössze „beszélgetésre” hív, a közoktatással kapcsolatban megfogalmazott aggályokat osztja. Márpedig ezekről érdemben a kormány és a Klik még beszélni sem akar.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
