Eddig nem látott tiltakozáshullám jön: elmossa a kormány oktatáspolitikáját?

Napról-napra újabb szervezetek jelentik be, hogy támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének tiltakozását az oktatás jelenlegi állapotával szemben. A szervezők célja már egy országos hálózat létrehozása, ami nem titkoltan nyomást akar gyakorolni a kormányra oktatásügyben.

  • Eduline
A Földes Ferenc Gimnázium, a Független Diákparlament, a Magyartanárok Egyesülete, a Hálózat a Tanszabadságért – hétfő délutánig ezek a szervezetek csatlakoztak a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete által megfogalmazott kritikákhoz és követelésekhez, melyeket az oktatás irányítóinak (a Kliknek és az államtitkárságnak) címeztek. Sőt, a boon.hu értesülése szerint a napokban több helyi iskola tantestülete is szavaz majd a nyilvános támogatásról.

A Herman közalkalmazotti tanácsa írta alá a múlt héten nyilvánosságra került levelet. Ezek a szervezetek fognak dönteni a többi iskolában is, hogy vállalják-e nyilvánosan a szolidaritást. A nyilatkozatokból egyelőre úgy tűnik, előbb egy városi, majd egy országos hálózatot hoznának létre, hogy hatékonyan tárgyalhassanak a kormányzattal. Ennek érdekében a miskolci városi Közalkalmazotti Tanácsok Szövetsége már formálódik, ehhez várható a többi iskola csatlakozása.

De mik azok a közalkalmazotti tanácsok?
A közalkalmazotti tanácsok intézményét a közalkalmazottak részvételi jogairól szóló törvény említi. „A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.” „Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.”

A mostani tiltakozás annyiban más az eddigieknél, hogy nem egy megszűnésre vagy átnevezésre ítélt intézményben szólalnak fel a tanárok. Korábban még egyes igazgatóváltások alkalmával szálltak szembe a tanári karok nyíltan a Klikkel, tehát mindig konkrét ügyek kapcsán, ám most az egész oktatási rendszerrel elégedetlenek a tiltakozók. Így nem egyetlen probléma mentén szerveződik a megmozdulás, hanem az egész oktatási rendszer kritikáját adják. Ha tényleg sikerül egy egész városra kiterjedő összefogást tető alá hozni Miskolcon, úgy először fordulhat elő a Klik létrejötte óta, hogy ilyen formában szólalnak fel az oktatást érintő problémákkal kapcsolatban.

A Hermanosok kifogásait a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is osztja. Márpedig a kar a hivatalos tárgyalópartnere a kormánynak, miután a Klik létrejöttével minden, közoktatásban dolgozó pedagógus számára kötelezővé vált a tagság a szervezetben. Galló Istvánné, a PSZ elnöke korábban azzal vádolta a kart, hogy a kormány saját maga hozta létre azt, vezetői pedig így a kormánytól függnek. Bár persze az NPK levele nem annyira szókimondó és harcos, mint a Hermanosoké, és megoldásként mindössze „beszélgetésre” hív, a közoktatással kapcsolatban megfogalmazott aggályokat osztja. Márpedig ezekről érdemben a kormány és a Klik még beszélni sem akar.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.