Hatszor annyit keresnek a luxemburgi tanárok, mint a magyarok

A gazdasági visszaesés következtében tizenhat európai ország csökkentette, illetve fagyasztotta be a tanári...

  • MTI
Horváth Szabolcs

A gazdasági visszaesés következtében tizenhat európai ország csökkentette, illetve fagyasztotta be a tanári fizetéseket - derül ki a pedagógusok világnapja alkalmából készített európai bizottsági jelentésben, amelyet Brüsszelben pénteken tettek közzé.

Eszerint a költségvetési megszorítások és a takarékossági intézkedések Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Szlovéniában sújtják legnagyobb mértékben a tanárokat.

A bulgáriai, ciprusi, észtországi, franciaországi, magyarországi, olaszországi, lettországi, litvániai, egyesült királysági, horvátországi és liechtensteini tanárok fizetése enyhén csökkent, illetve nem változott.

2010 közepe óta ugyanakkor négy országban - Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Izlandon - emelkedtek a tanári fizetések, míg Romániában "már megközelítik a válság előtti szintet".

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos a jelentésben foglaltakkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "a tanárok fizetésének és munkafeltételeinek prioritást kellene élvezniük annak érdekében, hogy a pályát a szakma legkiválóbb képviselői válasszák".

A jelentést ismertetve az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde-Hansen hangoztatta azt is, hogy a bércsökkentés a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Az Európai Unió tett ugyan ajánlásokat a költségvetési takarékosságra és a bérköltségek csökkentésére, de nem Brüsszel dönt a bérek alakításáról, hanem az egyes tagországok - mutatott rá.

A jelentésben szereplő adatok szerint Magyarországon az általános iskolában 8789, a középiskolában 10 106 eurónak megfelelő összeg az éves tanári átlagfizetés. Országonként jelentős eltéréseket mutat a jövedelem: Luxemburgban például a tanárok bérének minimuma az évi 65 ezer eurót is meghaladja, míg Romániában alig több mint 3000 euró.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.