Harmadával kevesebb pénzt kaptak a tankönyves tanárok

A kifizetéskor derült ki, hogy kevesebb pénzt kapnak a tankönyvrendelések lebonyolításáért.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A központosított, államilag uralt tankönyvpiac és tankönyvellátási rendszer 2013 és 2015 között többször bizonyította, hogy országos volumenben képtelen eljuttatni minden diák számára időben és pontosan a megrendelt tankönyveket. Emiatt a feladatok jelentős részét visszaszervezték az iskolákhoz, ahol jellemzően egy-egy tanár a felelős - akárcsak 2013 előtt - a tankönyvrendelésekért.

Az összetett feladat során összeállítja a rendeléseket, ellenőrzi a leszállított tankönyveket, leválogatja és a diákok egyéni csomagjait is összeállítja, intézi az utánrendelést. Ezért a munkáért eddig diákonként 300 forintot fizetett az állam. Az elmúlt két évben, bár voltak késések, maradéktalanul megkapták az összeget, ám idén ez nem valósult meg - írja a 444.

Idén azonban a nettó összeg helyett bruttóban fizet az állam, jellemzően az NGM iskoláiban, vagyis az adók és járulékok elviszik az összeg 30 százalékát. A tanárok a feladat elvállalásakor még nem tudtak erről, sokak számára csak a fizetéskor derült ki, hogy kevesebbet kaphatnak kézhez.

Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat

Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők. Szeptemberben kavart kisebb vihart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is szerepel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott nyolcadik osztályos törikönyvben. A miniszterelnöktől ráadásul egy 2015-ös beszédét is idézték, ami a bevándorlásról szólt - vélemények szerint kellő történelmi távlat nélkül, egyoldalúan.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.