A kifizetéskor derült ki, hogy kevesebb pénzt kapnak a tankönyvrendelések lebonyolításáért.
A központosított, államilag uralt tankönyvpiac és tankönyvellátási rendszer 2013 és 2015 között többször bizonyította, hogy országos volumenben képtelen eljuttatni minden diák számára időben és pontosan a megrendelt tankönyveket. Emiatt a feladatok jelentős részét visszaszervezték az iskolákhoz, ahol jellemzően egy-egy tanár a felelős - akárcsak 2013 előtt - a tankönyvrendelésekért.
Az összetett feladat során összeállítja a rendeléseket, ellenőrzi a leszállított tankönyveket, leválogatja és a diákok egyéni csomagjait is összeállítja, intézi az utánrendelést. Ezért a munkáért eddig diákonként 300 forintot fizetett az állam. Az elmúlt két évben, bár voltak késések, maradéktalanul megkapták az összeget, ám idén ez nem valósult meg - írja a 444.
Idén azonban a nettó összeg helyett bruttóban fizet az állam, jellemzően az NGM iskoláiban, vagyis az adók és járulékok elviszik az összeg 30 százalékát. A tanárok a feladat elvállalásakor még nem tudtak erről, sokak számára csak a fizetéskor derült ki, hogy kevesebbet kaphatnak kézhez.
Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat
Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők. Szeptemberben kavart kisebb vihart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is szerepel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott nyolcadik osztályos törikönyvben. A miniszterelnöktől ráadásul egy 2015-ös beszédét is idézték, ami a bevándorlásról szólt - vélemények szerint kellő történelmi távlat nélkül, egyoldalúan.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
