Harmadával kevesebb pénzt kaptak a tankönyves tanárok

A kifizetéskor derült ki, hogy kevesebb pénzt kapnak a tankönyvrendelések lebonyolításáért.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A központosított, államilag uralt tankönyvpiac és tankönyvellátási rendszer 2013 és 2015 között többször bizonyította, hogy országos volumenben képtelen eljuttatni minden diák számára időben és pontosan a megrendelt tankönyveket. Emiatt a feladatok jelentős részét visszaszervezték az iskolákhoz, ahol jellemzően egy-egy tanár a felelős - akárcsak 2013 előtt - a tankönyvrendelésekért.

Az összetett feladat során összeállítja a rendeléseket, ellenőrzi a leszállított tankönyveket, leválogatja és a diákok egyéni csomagjait is összeállítja, intézi az utánrendelést. Ezért a munkáért eddig diákonként 300 forintot fizetett az állam. Az elmúlt két évben, bár voltak késések, maradéktalanul megkapták az összeget, ám idén ez nem valósult meg - írja a 444.

Idén azonban a nettó összeg helyett bruttóban fizet az állam, jellemzően az NGM iskoláiban, vagyis az adók és járulékok elviszik az összeg 30 százalékát. A tanárok a feladat elvállalásakor még nem tudtak erről, sokak számára csak a fizetéskor derült ki, hogy kevesebbet kaphatnak kézhez.

Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat

Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők. Szeptemberben kavart kisebb vihart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is szerepel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott nyolcadik osztályos törikönyvben. A miniszterelnöktől ráadásul egy 2015-ös beszédét is idézték, ami a bevándorlásról szólt - vélemények szerint kellő történelmi távlat nélkül, egyoldalúan.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.