Itt a 2015-ös középiskolai rangsor: a legjobb egyházi iskolák listája

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Deák téri Evangélikus Gimnázium és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium vezeti a HVG 2015-ös, egyházi intézményeket rangsoroló listáját. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.

  • Eduline

A HVG az összesített középiskolai rangsor mellett összeállította az egyházi intézmények 2015-ös listáját is. Az első helyen a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium végzett, amelyet a Deák téri Evangélikus Gimnázium, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, a Piarista Gimnázium és a Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola követ. A legjobb vidéki gimnáziumok listáját itt, az alapítványi iskolákét pedig itt találjátok.

Rang

Intézmény

1.

Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium

2.

Deák téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)

3.

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest)

4.

Piarista Gimnázium (Budapest)

5.

Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (Piliscsaba)

A rangsort hét szempont alapján állították össze: figyelembe vették a 2013-as országos kompetenciamérésen matematikából és szövegértésből elért eredményeket, a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredményeket, valamint az egyetemisták és főiskolások által leginkább kedvelt karokra bejutott diákok számát.

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.