2017-es középiskolai rangsor: ezek az ország legjobb gyakorlóiskolái

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gimnáziumai vezetik a HVG 2017-es gyakorlóiskolai rangsorát. Az öt legjobb között két vidéki - egy debreceni és egy szombathelyi - intézmény is szerepel.

  • Eduline

A rangsor első helyét az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium szerezte meg, a második helyre az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, míg a dobogó harmadik helyére az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium került.

 

Itt a 2017-es középiskolai rangsor: a legjobb gimnáziumok és szakgimnáziumokItt a 2017-es középiskolai rangsor: a tíz legjobb vidéki gimnáziumA top ötbe a Debreceni Egyetem, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem egy-egy gyakorlóiskolája is bekerült.

Mi alapján áll össze a HVG-rangsor?

A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, valamint a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.
Rang

Intézmény

1.

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
2.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
3.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
4.

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

5.

Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely)

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a szakképzés átalakításáról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.