Szaktudományos és tantervi tudás, kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás, nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre, módszertani felkészültség – többek között ilyen „pedagóguskompetenciák” meglétét ellenőrzik majd a pályakezdő tanárok és tanítók minősítési vizsgáin, legalábbis ez derül ki a pedagógusok előmeneti rendszeréről szóló kormányrendelet tervezetéből.
Két év után vizsga
A kevesebb mint két év gyakorlattal rendelkező pedagógusokat szeptemberben automatikusan a „gyakornok” kategóriába sorolják, ők két évig nem szerezhetik meg a „pedagógus I” fokozatot, a második év végén azonban kötelező részt venniük egy – több elemből álló, a rendelettervezet alapján igen szigorú – minősítési vizsgán.
A kezdő tanároknak és tanítóknak az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettese, valamint egy egyetemi vagy gyakorlóiskolai oktató előtt kell vizsgáznia: a bizottság legalább három tanórát végignéz, majd értékeli a „gyakornok” portfólióját. Ez utóbbin bőven kell majd dolgozni, a portfóliónak ugyanis nemcsak a szakmai önéletrajzot, hanem legalább tíz tanóra „kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott” óratervét, a „szakmai életút értékelését, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását, a pedagógus szakmai és egyéb tevékenységének bemutatását és dokumentumait” is tartalmaznia kell.
A rendelettervezetből az is kiderül, hogy a bizottság előtt meg is kell védeni a portfóliót, de figyelembe veszik a tanfelügyelő tapasztaltait, valamint az „intézményi önértékelés” megállapításait is.
Akinek nem sikerül, az hosszabbít
A pályakezdők akkor léphetnek tovább a „pedagógus I” kategóriába, ha a vizsgán legalább hatvan százalékos eredményt érnek el (a portfólió 50, a tanórák értékelése 20, a tanfelügyelet véleménye és az intézmények önértékelése 30 pontot ér) – ha ez nem jön össze, marad a hosszabbítás, vagyis további két évre a „gyakornok” fokozatban ragadnak. Igaz, a felkészüléshez mentorokat kapnak maguk mellé, akik legalább félévente értékelik a teljesítményüket, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy tanórát megnéznek, és hetente konzultációs lehetőséget biztosítanak a kezdő tanároknak.
Az eduline több pedagógust megkeresett, de névvel egyikük sem akart nyilatkozni - az egyik budapesti általános iskola tanára azt mondta, azért nem, mert nem akarja felhívni magára a figyelmet, "pláne nem ilyen vizsgák előtt". Egy gimnáziumi tanár szerint nem csoda, hogy az oktatásért felelős tárca ellenőrizné a pályakezdők tudását, "sokan ugyanis úgy kerülnek ki a főiskoláról, egyetemről, hogy kevesebbet tudnak a tantárgyukról, mint egy végzős középiskolás", de a kétéves gyakornoki időszakot túl hosszúnak tartja.
Egy másik - két éve a pályán lévő - pedagógus hozzátette: a tantestület többször átbeszélte a változásokat, de egyikük sem értette, mi szükség van kétéves gyakornoki szakaszra, hiszen az új, idén szeptemberben startoló tanárszakokon egy teljes tanév lesz az iskolai gyakorlat. "Azt mindenesetre már most elérték, hogy mindenkit frusztrálnak az ellenőrzések, mi pedig úgy érezhetjük magunkat, mintha még főiskolások lennénk" - mondta.
