Nagy adósságát törleszti a menekült gyerekek felé a görög kormány, eddig 20 ezer kiskorú nem tudott részt venni az oktatásban.
Októberben több mint 1500 kisdiák tanítása kezdődik meg Görögország 20 iskolájában, valamint menekülttáborokban.
Az oktatáshoz való jog alapvető jog, amit minden államnak bizotsítania kell a nemzetközi egyezmények szerint, azaz a menekülteket befogadó országokban is. Az egyezmény észményével szemben nem minden helyi lakos fogadta kitörő örömmel az iskoláztatásukat.
Leszbosz szigetén például a feldühödött szülők lakattal zártak le egy iskolát az Athina 984 rádióadó hétfői beszámolója szerint, és nagy volt a szülők ellenállása a Szaloniki közelében lévő, észak-görögországi Oreokasztro településen is. Ott már hetekkel ezelőtt megkezdődtek a tiltakozások az oktatási minisztérium kilátásba helyezett intézkedései ellen, arra hivatkozva, hogy a menekültgyerekeket nem oltották be, így veszélyt jelentenek a helyi iskolásokra.
Nikolaosz Filisz oktatási miniszter azonban múlt héten egy sajtótájékoztatón értésre adta, hogy az oltásról már régen gondoskodtak. A tárcavezető egyúttal leszögezte: a menekültgyerekeket nem szabad kirekeszteni, meg kell adni nekik a lehetőséget arra, hogy megtanulják a nyelvet, a szabadban pedig együtt játszhassanak a többi gyerekkel.
Nagy bajba kerülnek a menekült gyerekek Európába érve
Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból. Hiába érik el a menekültek Görögországot, ezzel pedig az Európai Uniót, mivel a menekülttáborokban hivatalos iskolák nem működnek, a menekült gyerekek addig maradnak oktatás nélkül, míg a táborban élnek. A Politico által megszólaltatott kisgyerek például saját bevallása szerint magától tanulgat napközben, mivel más lehetősége nincs a Lezbosz szigetén található táborban, ahol már hat hónapja vár sorsa elbíráslására.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
