Görögországban már iskolába járhatnak a menekült gyerekek

Nagy adósságát törleszti a menekült gyerekek felé a görög kormány, eddig 20 ezer kiskorú nem tudott részt venni az oktatásban.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Októberben több mint 1500 kisdiák tanítása kezdődik meg Görögország 20 iskolájában, valamint menekülttáborokban.

Az oktatáshoz való jog alapvető jog, amit minden államnak bizotsítania kell a nemzetközi egyezmények szerint, azaz a menekülteket befogadó országokban is. Az egyezmény észményével szemben nem minden helyi lakos fogadta kitörő örömmel az iskoláztatásukat.

Leszbosz szigetén például a feldühödött szülők lakattal zártak le egy iskolát az Athina 984 rádióadó hétfői beszámolója szerint, és nagy volt a szülők ellenállása a Szaloniki közelében lévő, észak-görögországi Oreokasztro településen is. Ott már hetekkel ezelőtt megkezdődtek a tiltakozások az oktatási minisztérium kilátásba helyezett intézkedései ellen, arra hivatkozva, hogy a menekültgyerekeket nem oltották be, így veszélyt jelentenek a helyi iskolásokra.

Nikolaosz Filisz oktatási miniszter azonban múlt héten egy sajtótájékoztatón értésre adta, hogy az oltásról már régen gondoskodtak. A tárcavezető egyúttal leszögezte: a menekültgyerekeket nem szabad kirekeszteni, meg kell adni nekik a lehetőséget arra, hogy megtanulják a nyelvet, a szabadban pedig együtt játszhassanak a többi gyerekkel.

Nagy bajba kerülnek a menekült gyerekek Európába érve

Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból. Hiába érik el a menekültek Görögországot, ezzel pedig az Európai Uniót, mivel a menekülttáborokban hivatalos iskolák nem működnek, a menekült gyerekek addig maradnak oktatás nélkül, míg a táborban élnek. A Politico által megszólaltatott kisgyerek például saját bevallása szerint magától tanulgat napközben, mivel más lehetősége nincs a Lezbosz szigetén található táborban, ahol már hat hónapja vár sorsa elbíráslására.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.