Görögországban már iskolába járhatnak a menekült gyerekek

Nagy adósságát törleszti a menekült gyerekek felé a görög kormány, eddig 20 ezer kiskorú nem tudott részt venni az oktatásban.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Októberben több mint 1500 kisdiák tanítása kezdődik meg Görögország 20 iskolájában, valamint menekülttáborokban.

Az oktatáshoz való jog alapvető jog, amit minden államnak bizotsítania kell a nemzetközi egyezmények szerint, azaz a menekülteket befogadó országokban is. Az egyezmény észményével szemben nem minden helyi lakos fogadta kitörő örömmel az iskoláztatásukat.

Leszbosz szigetén például a feldühödött szülők lakattal zártak le egy iskolát az Athina 984 rádióadó hétfői beszámolója szerint, és nagy volt a szülők ellenállása a Szaloniki közelében lévő, észak-görögországi Oreokasztro településen is. Ott már hetekkel ezelőtt megkezdődtek a tiltakozások az oktatási minisztérium kilátásba helyezett intézkedései ellen, arra hivatkozva, hogy a menekültgyerekeket nem oltották be, így veszélyt jelentenek a helyi iskolásokra.

Nikolaosz Filisz oktatási miniszter azonban múlt héten egy sajtótájékoztatón értésre adta, hogy az oltásról már régen gondoskodtak. A tárcavezető egyúttal leszögezte: a menekültgyerekeket nem szabad kirekeszteni, meg kell adni nekik a lehetőséget arra, hogy megtanulják a nyelvet, a szabadban pedig együtt játszhassanak a többi gyerekkel.

Nagy bajba kerülnek a menekült gyerekek Európába érve

Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból. Hiába érik el a menekültek Görögországot, ezzel pedig az Európai Uniót, mivel a menekülttáborokban hivatalos iskolák nem működnek, a menekült gyerekek addig maradnak oktatás nélkül, míg a táborban élnek. A Politico által megszólaltatott kisgyerek például saját bevallása szerint magától tanulgat napközben, mivel más lehetősége nincs a Lezbosz szigetén található táborban, ahol már hat hónapja vár sorsa elbíráslására.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.