Nagy adósságát törleszti a menekült gyerekek felé a görög kormány, eddig 20 ezer kiskorú nem tudott részt venni az oktatásban.
Októberben több mint 1500 kisdiák tanítása kezdődik meg Görögország 20 iskolájában, valamint menekülttáborokban.
Az oktatáshoz való jog alapvető jog, amit minden államnak bizotsítania kell a nemzetközi egyezmények szerint, azaz a menekülteket befogadó országokban is. Az egyezmény észményével szemben nem minden helyi lakos fogadta kitörő örömmel az iskoláztatásukat.
Leszbosz szigetén például a feldühödött szülők lakattal zártak le egy iskolát az Athina 984 rádióadó hétfői beszámolója szerint, és nagy volt a szülők ellenállása a Szaloniki közelében lévő, észak-görögországi Oreokasztro településen is. Ott már hetekkel ezelőtt megkezdődtek a tiltakozások az oktatási minisztérium kilátásba helyezett intézkedései ellen, arra hivatkozva, hogy a menekültgyerekeket nem oltották be, így veszélyt jelentenek a helyi iskolásokra.
Nikolaosz Filisz oktatási miniszter azonban múlt héten egy sajtótájékoztatón értésre adta, hogy az oltásról már régen gondoskodtak. A tárcavezető egyúttal leszögezte: a menekültgyerekeket nem szabad kirekeszteni, meg kell adni nekik a lehetőséget arra, hogy megtanulják a nyelvet, a szabadban pedig együtt játszhassanak a többi gyerekkel.
Nagy bajba kerülnek a menekült gyerekek Európába érve
Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból. Hiába érik el a menekültek Görögországot, ezzel pedig az Európai Uniót, mivel a menekülttáborokban hivatalos iskolák nem működnek, a menekült gyerekek addig maradnak oktatás nélkül, míg a táborban élnek. A Politico által megszólaltatott kisgyerek például saját bevallása szerint magától tanulgat napközben, mivel más lehetősége nincs a Lezbosz szigetén található táborban, ahol már hat hónapja vár sorsa elbíráslására.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
