Orbán Viktor várhatóan nem áll ki nyilvános vitára a Független Diákparlamenttel, erről Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A két héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői azt közölték, ők személyesen a miniszterelnöktől várnak választ.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Független Diákparlament nyilvános vitára hívta Orbán Viktort, akinek február 7-ig kell választ adnia. Ha nem áll ki vitázni a diákokkal, február 23-ra újabb tüntetés szerveznek - ezt jelentette be a diákszervezet szerda este.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szóba kerültek a diákok követelései is, a tárcavezető úgy nyilatkozott: felelőtlenség középiskolások "belekavarása" egy országos választási kampányba, azzal együtt ugyanakkor, hogy a tanulók kérései közül több is figyelemreméltó, ilyen például az iskolai leterheltségre vonatkozó, de azt az alaptantervben kell kezelni, a tananyagról pedig nem politikusoknak kell dönteniük. A Miniszterelnökség vezetője azt is egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor nem vesz részt a nyilvános vitán.
"Mi, a január 19-i diáktüntetés szervezői azonban személyesen Orbán Viktor miniszterelnök úrtól várjuk a választ a kérdésre: ki mer-e állni nyilvános vitára olyan diákokkal, akik a saját bőrükön tapasztalják a magyar oktatási rendszer súlyos problémáit. Amennyiben a nyilvános vitára való felkérést Orbán Viktor miniszterelnök úr február 7-ig nem fogadja el, akkor február 23-án nagyszabású tüntetést tartunk Budapesten. Az oktatási rendszer fontosságára való tekintettel minden felelős magyar állampolgár csatlakozására számítunk, az egész országot várjuk magunk mellé" - reagált csütörtök esti közleményében a diákparlament.
Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?
Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
