Orbán Viktor várhatóan nem áll ki nyilvános vitára a Független Diákparlamenttel, erről Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A két héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői azt közölték, ők személyesen a miniszterelnöktől várnak választ.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Független Diákparlament nyilvános vitára hívta Orbán Viktort, akinek február 7-ig kell választ adnia. Ha nem áll ki vitázni a diákokkal, február 23-ra újabb tüntetés szerveznek - ezt jelentette be a diákszervezet szerda este.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szóba kerültek a diákok követelései is, a tárcavezető úgy nyilatkozott: felelőtlenség középiskolások "belekavarása" egy országos választási kampányba, azzal együtt ugyanakkor, hogy a tanulók kérései közül több is figyelemreméltó, ilyen például az iskolai leterheltségre vonatkozó, de azt az alaptantervben kell kezelni, a tananyagról pedig nem politikusoknak kell dönteniük. A Miniszterelnökség vezetője azt is egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor nem vesz részt a nyilvános vitán.
"Mi, a január 19-i diáktüntetés szervezői azonban személyesen Orbán Viktor miniszterelnök úrtól várjuk a választ a kérdésre: ki mer-e állni nyilvános vitára olyan diákokkal, akik a saját bőrükön tapasztalják a magyar oktatási rendszer súlyos problémáit. Amennyiben a nyilvános vitára való felkérést Orbán Viktor miniszterelnök úr február 7-ig nem fogadja el, akkor február 23-án nagyszabású tüntetést tartunk Budapesten. Az oktatási rendszer fontosságára való tekintettel minden felelős magyar állampolgár csatlakozására számítunk, az egész országot várjuk magunk mellé" - reagált csütörtök esti közleményében a diákparlament.
Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?
Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
