Fizetés vagy nyugdíj: két hetük van a döntésre a tanároknak

Mindössze 15 napjuk van eldönteni az idén 62.

  • MTI
Stiller Ákos

Mindössze 15 napjuk van eldönteni az idén 62. életévüket betöltő - ezzel az általános nyugdíjkorhatárt elérő - pedagógusoknak és más közoktatási dolgozóknak, hogy az öregségi nyugdíjellátást vagy a munkabért választják-e, holott személyes ügyintézéssel átlagosan 30-70 napig tart annak megállapítása a nyugdíjfolyósító szerveknél, hogy valaki mekkora nyugdíjra számíthat - írja a csütörtöki Népszava.

Legkésőbb péntekig kapják kézhez az iskolák 62. életévüket még be nem töltött, de öregségi nyugdíjban részesülő, illetve 1951-es születésű, de még aktív munkavállalói azt a - Népszava birtokába került - tankerületi igazgatók által jegyzett szabványlevelet, amelyben "a kettős juttatás tilalmát" elrendelő jogszabály-módosításokról értesítik őket. A levelet megkapják azok a dolgozók is, aki már betöltötték a 62. életévüket, ők annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy többségük már ismeri a nyugdíjának mértékét is.

A nyugdíjasként való továbbfoglalkoztatásról csak egyéni kérelem alapján dönthet a kormány, ezt az említett levél kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintetteknek el kell juttatniuk a munkáltatójukon keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

Mivel a munkáltatók 2013. január 1-jétől nem az önkormányzatok, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a kérelmek kizárólag az intézményfenntartó elnökének, Marekné Pintér Arankának az egyetértésével továbbíthatóak a tárcának. Elutasítás esetén a pedagógusok már csak arról dönthetnek: április 30-ig bejelentik-e munkaviszonyuk fennállását a nyugdíjfolyósítónak, ezzel elveszítve nyugdíjukat, vagy július 1-jével elbocsátják őket - ismerteti a Népszava.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.