Ezentúl az ateizmust is tanítani kell az iskolákban

Angliában most már kötelező lesz az ateizmust is tanítani az iskolákban, ezt mondta ki a legújabb bírói határozat.

  • Eduline
Túry Gergely

Minden iskolában tanítani kell ezentúl a nem vallásos nézeteket is – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, miután a brit oktatási miniszter kizárta az ateizmust az új érettségi tantárgyak közül. A bírósági ítélet egyenjogúvá tette az ateizmust, a humanizmust a kereszténységgel és a judaizmussal, így a tanároknak a vallások között ezt is tanítaniuk kell a hittanórákon - írta a Telegraph.

Az ítélet hatalmas ellenkezést váltott ki a vallási csoportokból, akik azzal érveltek, hogy „a humanista eszmék már uralják a tanterv többi részét”, így a hittanórákon nem ezekről kellene szót ejteni.

Simon Calvert, a Keresztény Intézet vezetője úgy fogalmazott, a hittanóra az egyetlen olyan tanegység, ahol a diákokat arra tudják biztatni, hogy pozitívan gondoljanak a vallásokra. „A diákoknak nem kell matematikát tanulni történelemórán, miért kell tehát az ateizmust tanítani hittanon?” – fogalmazott.

A tanári szövetségek arra hívták fel a figyelmet, hogy a tantervet újra kell akkor gondolni, mert a döntés miatt káosz alakulhat ki.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.