Ez volt az első őszi szünet, amikor ingyen kaptak enni a rászoruló gyermekek

Az idei az első év, amikor nem csak tanítási időben és a nyári szünetben, de az évközi szünetekben is ingyen kapnak enni a rászoruló gyermekek, a téli és a tavaszi szünet után a most záruló őszi szünet volt az első, amikor a rászorulók folyamatos ellátásban részesültek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

  • eduline/mti
MTI / Balázs Attila

Rétvári Bence ismertetése szerint szintén idéntől életbe lépett változás, hogy az ellátást már közvetlenül a szülők tudják igényelni, így az önkormányzatoknak igény esetén kötelező az étkeztetés biztosítása. Idén már nem múlhat azon a gyermekek ingyenes étkezése, hogy az önkormányzat benyújtja-e a pályázatot az állami támogatásra.

A többletfeladatokra többletforrás is rendelkezésre áll a költségvetésben. 2016-ban a kormány 5,3 milliárd forintot különített el szünidei étkeztetésre, ami kétszerese a 2010 előtti 2,6 milliárd forintnak - tette hozzá

Tavasszal mind a települési jegyzők, mind család- és gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatták a jogosult családokat a kibővített lehetőségről és segítséget adtak az igényléshez, így biztosabban eljut a segítség a 208 ezer jogosult gyermekhez. "A kibővített rendszer így garantálja az állam által biztosított étkezés lehetőségét mindazon gyermekeknek, akik a család alacsony jövedelme miatt erre rászorulnak" - mondta az Emmi parlamenti államtitkára.

A minisztérium szerint is rossz a menzakoszt

Titkos boszorkánykonyhában kotyvasztottak a menza mesterei az Emminek, ami ígéretet is tett a változtatásra, ám ősszel minden marad a régiben. A hvg.hu információi szerint egy titkos próbafőzésen meggyőzték arról a közétkeztetésben résztvevők a kormány illetékeseit, hogy nagyon nehéz ehető ételt előállítani a menzareform rendeletét betartva.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.