Ez volt az első őszi szünet, amikor ingyen kaptak enni a rászoruló gyermekek

Az idei az első év, amikor nem csak tanítási időben és a nyári szünetben, de az évközi szünetekben is ingyen kapnak enni a rászoruló gyermekek, a téli és a tavaszi szünet után a most záruló őszi szünet volt az első, amikor a rászorulók folyamatos ellátásban részesültek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

  • eduline/mti
MTI / Balázs Attila

Rétvári Bence ismertetése szerint szintén idéntől életbe lépett változás, hogy az ellátást már közvetlenül a szülők tudják igényelni, így az önkormányzatoknak igény esetén kötelező az étkeztetés biztosítása. Idén már nem múlhat azon a gyermekek ingyenes étkezése, hogy az önkormányzat benyújtja-e a pályázatot az állami támogatásra.

A többletfeladatokra többletforrás is rendelkezésre áll a költségvetésben. 2016-ban a kormány 5,3 milliárd forintot különített el szünidei étkeztetésre, ami kétszerese a 2010 előtti 2,6 milliárd forintnak - tette hozzá

Tavasszal mind a települési jegyzők, mind család- és gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatták a jogosult családokat a kibővített lehetőségről és segítséget adtak az igényléshez, így biztosabban eljut a segítség a 208 ezer jogosult gyermekhez. "A kibővített rendszer így garantálja az állam által biztosított étkezés lehetőségét mindazon gyermekeknek, akik a család alacsony jövedelme miatt erre rászorulnak" - mondta az Emmi parlamenti államtitkára.

A minisztérium szerint is rossz a menzakoszt

Titkos boszorkánykonyhában kotyvasztottak a menza mesterei az Emminek, ami ígéretet is tett a változtatásra, ám ősszel minden marad a régiben. A hvg.hu információi szerint egy titkos próbafőzésen meggyőzték arról a közétkeztetésben résztvevők a kormány illetékeseit, hogy nagyon nehéz ehető ételt előállítani a menzareform rendeletét betartva.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.