Az idei az első év, amikor nem csak tanítási időben és a nyári szünetben, de az évközi szünetekben is ingyen kapnak enni a rászoruló gyermekek, a téli és a tavaszi szünet után a most záruló őszi szünet volt az első, amikor a rászorulók folyamatos ellátásban részesültek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence ismertetése szerint szintén idéntől életbe lépett változás, hogy az ellátást már közvetlenül a szülők tudják igényelni, így az önkormányzatoknak igény esetén kötelező az étkeztetés biztosítása. Idén már nem múlhat azon a gyermekek ingyenes étkezése, hogy az önkormányzat benyújtja-e a pályázatot az állami támogatásra.
A többletfeladatokra többletforrás is rendelkezésre áll a költségvetésben. 2016-ban a kormány 5,3 milliárd forintot különített el szünidei étkeztetésre, ami kétszerese a 2010 előtti 2,6 milliárd forintnak - tette hozzá
Tavasszal mind a települési jegyzők, mind család- és gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatták a jogosult családokat a kibővített lehetőségről és segítséget adtak az igényléshez, így biztosabban eljut a segítség a 208 ezer jogosult gyermekhez. "A kibővített rendszer így garantálja az állam által biztosított étkezés lehetőségét mindazon gyermekeknek, akik a család alacsony jövedelme miatt erre rászorulnak" - mondta az Emmi parlamenti államtitkára.
A minisztérium szerint is rossz a menzakoszt
Titkos boszorkánykonyhában kotyvasztottak a menza mesterei az Emminek, ami ígéretet is tett a változtatásra, ám ősszel minden marad a régiben. A hvg.hu információi szerint egy titkos próbafőzésen meggyőzték arról a közétkeztetésben résztvevők a kormány illetékeseit, hogy nagyon nehéz ehető ételt előállítani a menzareform rendeletét betartva.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
