Most már biztos, hogy nem vicc a mindennapos éneklés

Igaz, először csak kórus lenne minden iskolában. Egy újonnan alakult munkacsoport tesz majd javaslatot "az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére".

  • MTI
Az internetezők nem kímélték a mindennapos énekóra ötetét sem
Tumblr

Nemzetközi tekintélyekből álló munkacsoportot kért fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra, hogy tegyen javaslatot "az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére" a kodályi hagyományok szellemében.

A tárca szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a munkacsoport tagja lesz Kodály Zoltánné, Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek (KÓTA) elnöke, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke, Vigh Andrea egyetemi tanár, a Zeneakadémia rektora, Nemes László, a Kodály Intézet vezetője és Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester.

Balog Zoltán múlt keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Első lépésben azt szeretnénk, ha minden iskolában lenne legalább egy kórus, amelyet szakember vezet és a próbái védett időben lennének". Mindszenty Zsuzsánna, a KÓTA elnöke múlt szerdán az MTI-nek azt mondta: szervezetük kétéves munkatervet dolgoz ki a mindennapos éneklés megvalósítására.

Az ötlet a mémgyárosok fantáziáját is megmozgatta: a legjobban sikerült műveket itt nézhetitek meg.

A mindennapos éneklés egyébként a mindennapos tesit követné a sorban, amely szintén nagy vihart váltott ki. Az idei tanévtől már az általános és a középiskola minden évfolyamán kötelező.

Azt, hogy mi vár a diákokra a 2015/2016-os tanévben, itt nézhetitek mega tanárokat érintő változásokról pedig itt olvashattok. A pedagógusok furcsa szabályokat is tartalmazó etikai kódexéről itt, a reakciókról pedig itt írtunk. A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.