Az óvodai beiratkozást a szülő helyett a jegyző is elrendelheti

Módosult az oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, a Magyar Közlöny keddi számában megjelent változtatások alapján a jegyző bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelésben való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget ilyen irányú kötelességének. Rögzítették a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok indításának feltételeit és a pedagógusok szakmai ellenőrzésének szabályait is.

  • MTI
Túry Gergely
Az emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint a jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást március elsejéig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének. A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyereke óvodai felvételt nyert vagy felvételét elutasították.

A szülő – a családi napköziben vagy a bölcsődében ellátásban részesülő gyermek kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.

A jegyző, a fenntartó – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a 2015/2016. nevelési évtől esedékes kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Ezt április 30-áig lehet kérni.

Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.

A gimnáziumok indítását is szabályozták

Rögzítették a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok indításának feltételeit is. Eszerint ilyen képzés akkor hirdethető meg, ha az oktatást 2012 szeptember 1. után kiadott, jóváhagyott kerettanterv alapján szervezik meg. Feltétel, hogy az oktatási intézményben a legutóbbi három évben a matematika és szövegértés eredménye a 10. évfolyamon szignifikánsan meghaladja az országos átlagot.

Emellett a gimnáziumi oktatásra jelentkezők száma meghaladja minden tanulmányi területen legalább 20 százalékkal az intézménytípusra a nemzeti köznevelési törvényben rögzített minimális osztálylétszámot. A gimnáziumi nevelésben a pedagógus munkaköröket a tárgynak megfelelő mesterpedagógus végzettséggel rendelkezők töltsék be, és az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanító pedagógusoknak is legalább fele mesterpedagógus fokozattal bírjon.

Meghatározták továbbá az országos szakmai-pedagógiai ellenőrzés célját, módszereit és területeit is.

Minden év július 20-áig készül el a következő évre szóló pedagógiai szakmai ellenőrzési terv megyei bontásban, és az érintett pedagógusokat, intézményvezetőket, intézményeket július 31-éig értesítik. A pedagógusok ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos munkakörben lévő, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett pedagógus vehet részt. Az önértékelést 2017. június 30-áig minden pedagógusnál, 2020. június 30-áig minden intézménynél el kell végezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.