Módosult az oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, a Magyar Közlöny keddi számában megjelent változtatások alapján a jegyző bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelésben való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget ilyen irányú kötelességének. Rögzítették a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok indításának feltételeit és a pedagógusok szakmai ellenőrzésének szabályait is.
A szülő – a családi napköziben vagy a bölcsődében ellátásban részesülő gyermek kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.
A jegyző, a fenntartó – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a 2015/2016. nevelési évtől esedékes kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Ezt április 30-áig lehet kérni.
Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
A gimnáziumok indítását is szabályozták
Rögzítették a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok indításának feltételeit is. Eszerint ilyen képzés akkor hirdethető meg, ha az oktatást 2012 szeptember 1. után kiadott, jóváhagyott kerettanterv alapján szervezik meg. Feltétel, hogy az oktatási intézményben a legutóbbi három évben a matematika és szövegértés eredménye a 10. évfolyamon szignifikánsan meghaladja az országos átlagot.
Emellett a gimnáziumi oktatásra jelentkezők száma meghaladja minden tanulmányi területen legalább 20 százalékkal az intézménytípusra a nemzeti köznevelési törvényben rögzített minimális osztálylétszámot. A gimnáziumi nevelésben a pedagógus munkaköröket a tárgynak megfelelő mesterpedagógus végzettséggel rendelkezők töltsék be, és az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanító pedagógusoknak is legalább fele mesterpedagógus fokozattal bírjon.
Meghatározták továbbá az országos szakmai-pedagógiai ellenőrzés célját, módszereit és területeit is.
Minden év július 20-áig készül el a következő évre szóló pedagógiai szakmai ellenőrzési terv megyei bontásban, és az érintett pedagógusokat, intézményvezetőket, intézményeket július 31-éig értesítik. A pedagógusok ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos munkakörben lévő, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett pedagógus vehet részt. Az önértékelést 2017. június 30-áig minden pedagógusnál, 2020. június 30-áig minden intézménynél el kell végezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
