Eldőlt: nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain

Az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós fejlesztési forrásokról és a diákparlament által elfogadott 50 pontos ajánlásokról volt szó a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülésén, ahol az is kiderült, hogy hiába tiltakoznak ezrek, nem változtat a szakmai érettségi szabályain a kormány.

  • MTI
Túry Gergely

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: az elmúlt hónapokban nagy lendületet kapott az EFOP-pályázatok kiírása és elkezdődtek a szerződéskötések. A pályázatok közül 16 konstrukciót tekintettek át a kerekasztal ülésén, ebből közel 180 milliárdos uniós forrás célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig- közölte.

Azt is elmondta, hogy a keretből 111 milliárd infrastrukturális fejlesztést szolgál, s 50 milliárd az iskolák informatikai fejlesztéseire, digitális kompetencia-fejlesztésekre jut, összhangban a kormány által elfogadott digitális oktatási stratégiával. A fejlesztések minden gyermeket érintenek, legalább 200 ezer gyermekhez közvetlenül jutnak el saját iskolájukban, 90 ezer pedagógus részesül módszertani, kompetencia-fejlesztő képzésekben, és 2000 köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg - ismertette az elnök.

Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a kerekasztal másik napirendi pontjáról elmondta: a február 3-5. között tartott Országos Diákparlamenten 50 pontos szakmai ajánlást fogadtak el a diákok. Márciusban az Emmi összehívja az országos diáktanácsot - tagjait a diákparlament delegálja-, és velük együttműködve dolgozzák fel az 50 pontot - jelezte. Kiemelte: a diákparlament két ülése között is biztosítani kell a diáktanács működését és megyei diákparlamenteket hívnak össze minden évben.

Már több ezren írták alá a középiskolások érettségi elleni tiltakozását

Felülvizsgálják továbbá az előre hozott érettségik körét, erre a diákok kérésének megfelelően tárca ígéretet tett. Sipos Imre kérdésre elmondta: Aáry-Tamás Lajos oktatási biztossal a szakmai érettségikről egyeztettek, ezek léte a képzésre való jelentkezéskor ismert volt. A maguk részéről mivel a jelentkezéseken túl vannak, változást nem terveznek, az iskolák a tanulókat a vizsgákra fel tudták készíteni. A fenntartó NGM is mindent megtett, hogy a vizsgáztató pedagógusok felkészítése is megtörténjen.

A köznevelési kerekasztal 15. alkalommal ülésezett.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.