A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) aláírta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) pénteken a mintegy 123...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) aláírta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) pénteken a mintegy 123 ezer pedagógust és más foglalkoztatottat, összesen mintegy 150 ezer embert érintő kollektív szerződést - jelentette be az érdekképviselet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Galló Istvánné a szerződésben foglalt kedvező intézkedések között említette, hogy a Klik által foglalkoztatott pedagógusoknak - a kötelező 32 óra kötött munkaidő felett - túlóradíjat fizetnek 2014. január 1-jétől. A reprezentatív szakszervezet vezetője a kollektív szerződés "kemény tárgyalások" utáni aláírását "apró pozitív lépésnek" nevezte.
Közölte azt is, hogy a PSZ szombati kongresszusán egy állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a tavaszi parlamenti választáson induló pártokkal szembeni elvárásaikat összesítették. Azt írták, a PSZ a pártok oktatási programjainak elemzésekor ezen elvárások teljesülését tartja majd szem előtt. Megjegyezte, hogy a dokumentumban megfogalmazottak erős kritikái a mostani rendszernek.
Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: egy párt nagyságát nem a választáson megszerzett szavazatok száma mutatja, hanem az, hogy kész-e, és képes-e együttműködésre a parlamenti ellenzékkel minden olyan kérdésben, amelynek hatása nem a négyéves ciklusra korlátozódik.
Azt hangoztatta, senki nem sajátíthatja ki az oktatást csak azért, mert megnyerte a választásokat. A PSZ elnöke ugyanakkor azt is mondta, sajnálatosnak tartaná, ha a választásokhoz közeledve a közoktatás ismét a pártcsatározások terepévé válna. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a PSZ nem készül sztrájkra.
A sajtótájékoztatón Galló Istvánnét többen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökének szombati bejelentésével kapcsolatban is kérdezték. Mendrey László akkor azt mondta, a PDSZ sztrájkot szervezhet jövőre, megfelelő támogatottság esetén. Galló Istvánné közölte, a PDSZ nem kereste meg őket, és azt sem tudják, milyen célért hirdetnének sztrájkot. "Ebben a pillanatban nem tudjuk, miért kellene sztrájkolni" - fűzte hozzá.
Azt mondta, a PSZ úgy értékelte, hogy a kormány betartotta a három pedagógus-szakszervezet alkotta sztrájkbizottsággal január végén kötött megállapodásban foglaltakat. Jelezte: a kongresszus meghallgatta a kormány és a sztrájkbizottság január 22-i megállapodásának teljesüléséről szóló beszámolót, és azt egyhangúlag elfogadta. Az új kollektív szerződés fontosabb részleteit ismertetve Galló Istvánné elmondta, januártól a kötött munkaidőn felüli munkáért díjazás jár, és a helyettesítést is kifizetik majd a munkavállalóknak. Utalt arra, hogy az eredeti elképzelések szerint ezekért nem fizetett volna a munkáltató, a Klik.
Hozzátette: ennek tudatában az intézményvezetőknek nem is lesz érdekük, hogy a pedagógusokat a 32 órán túl bent tartsák az iskolában, mert azt az időt túlórában ki kellene fizetni nekik. Kérdésre arról is beszélt, hogy a 32 óra kötött időt a pedagógusnak nem kell feltétlenül bent tölteniük az iskola tanári szobájában, így például a dolgozatokat otthon is kijavíthatják.
Az új kollektív szerződés kiterjed majd a jóléti juttatásokra, és a dokumentumban a szakszervezeti vezetők munkaidejét is rendezték - ismertette. A cafeteria-juttatásokról szólva azt mondta, arról a Klik költségvetésének elfogadása után kezdődnek majd meg a tárgyalások. Jelezte, hogy az "milliárdos tétel" lesz a jövő évi költségvetésben.
Kitért arra is, az új kollektív szerződés január 1-jétől lép hatályba, így addig a jelenlegi kollektív szerződések érvényesek. Szeretnék elérni - mondta -, hogy az önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó kollégákkal is a Klikkel kötötthöz hasonló kollektív szerződéseket kössenek.
Arra a kérdésre, hogy az új kollektív szerződés aláírásával minden konfliktus megszűnt-e, azt mondta, a szerződést kedvezőnek értékelik, ugyanakkor azt továbbra is fenntartják, hogy a közoktatás átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele, a Klik működése komoly problémákat vet fel, és igazságtalannak tartják a bérrendszert is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
