Elbánt a fiúval a gyámhivatal, végül kártérítés lesz belőle

Horváth Leon állami gondozott volt, ebből fakadóan érzelmileg is stabil közegre lett volna szüksége, ám a gyámügyesek csak problémát láttak a fiúban, így speciális intézetbe dugták - hibásan.

  • Eduline
MTI / Bodnár Boglárka

Bár se nem mutatott súlyos pszichés tüneteket, súlyos viselkedési zavarokat, illetve nem volt alkohol- vagy kábítószerfüggő, a Zala megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság úgy rendelkezett, hogy speciális gyermekotthonba helyezik át az állami gondozásban lévő Horváth Leont, aki akkor a 9. osztályra készült - írja az Abcúg. A fiúnak stabil környezetre volt szüksége, magáról is tudta, hogy nem való ilyen otthonba, ezért ellenkezni kezdett. A vita odáig gyűrűzött, hogy kiválthatta a gyámügy ellenszenvét, akik ellentmondást nem tűrve 1,5 évre áthelyezték a speciális otthonba.

Kiállt magáért és társaiért
Ő volt a "professzor", ugyanis már fiatal kora óta rendre ő volt az aktuális gyermekotthon "jogásza", rendre jelentette, ha valami probléma volt, késett a zsebpénz vagy az ellátmány.

Leon azonban perre vitte az ügyet, ugyanis a hivatal nem vette figyelembe sem az ő, sem korábbi nevelőszülői, sem a szakértői véleményeket, szerintük a fiú túl agresszív volt - ez végül nem bizonyosodott be. A bíróságon több év pereskedés és elvesztett iskolai évek után végül Leon elnyerte igazát. Gondolhatjuk, hogy milyen közeget jelentett számára a speciális otthon, ahova nem volt való.

"Elvették a kamaszkorom"

- mondta a fiú, aki érezte társai megvetését, mert a speciális otthonba került. Mivel jogtalanul helyezték át, most kártérítésért perelne, a sajtó is épp akkor találkozott vele, mikor a gyermekvédelmi főigazgatóság vezetőjével indult tárgyalásra, hátha sikerül peren kívül megegyezni. Több millió forintot követel ügyvédjével az elvesztett évek miatt. Leon most esti tagozaton járja a 9. osztályt. Nem csak anyagi kártérítést kér, hanem levélben is szeretne bocsánatkérést kapni a gyermekvédelmi központtól levélben, az SZGYF-től nyilvánosan, utóbbi emellett kérje a megyei szakértői bizottság és a megyei kirendeltség igazgatójának bocsánatát is.

2018-ban szeretne érettségizni, most az egyik szombathelyi gimnáziumba jár. 24 éves koráig, ha lesz tanulói vagy hallgatóii jogviszonya, akkor állami utógondozásban maradhat. Az mindenesetre már látszik, hogy a jog nagyon érdekli. A közelmúltban jelentkezett önkéntesnek az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz.

Leon igyekszik beosztani a pénzét is, ami a nagykorúságával járt neki a gyámügytől. Igyekszik nem elszórni, mint társai, így inkább az utógondozotti támogatásból és a családi pótlékból él, havonta 50 ezer forintból.

Szomorú történetek 18 évesekről az állami gondozástól a hajléktalanságig

Az egyik legnagyobb visszatartó erőnek a hirtelen jött sok pénzt tartja Zebegényi Péter a 18 éves állami gondozottaknál. A fiatalok úgy kapnak az államtól 1-1,8 millió forintot az életük elkezdéséhez, hogy semmi pénzügyi felelősségre nem tanították őket, ráadásul sosem volt ennyiük. Sokan hamar az utcán is végzik.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu