Továbbra is jelentős anyagi terhet jelent a családok számára az iskolakezdés, mivel átlagosan mintegy 84 ezer forintos kiadásra számítanak ősszel, évközben pedig körülbelül havi 56 ezer forintot tesznek ki az oktatással kapcsolatos költségek – derült ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból.
A kutatás egy elég meghökkentő eredménye, hogy a szülők csaknem fele átlagosan 5 hónapon át kénytelen spórolni a tanévkezdésre.
Főleg az általános iskolás gyerekek szüleinek kiadásai nőttek meg az utóbbi időben, így 2014-hez képest átlagosan 12 ezer forinttal nőttek a terhek. Az általánosban 73 ezer forintot emészt fel a tanév kezdete, középiskolában már 90 ezret. A felsőoktatásban résztvevők kezdőköltsége a 2014-es szinten maradt, ez jelenleg is 166 ezer forint.
Összességében a szülők kicsivel kevesebbet költenek tanfolyamokra és különórákra, viszont ruhákra és a lakhatással (albérlet, kollégium) kapcsolatos kiadásokra többet fordítanak. Ez utóbbi esetében jelentős a növekedés: míg két évvel ezelőtt közel 4 ezer, addig idén már átlagosan 9 ezer forintot szánnak a lakhatás finanszírozására a szülők a tanév elején – áll a felmérésben.
Az évközbeni kiadások is nőttek tavalyelőtthöz képest, 50-ről 56 ezer forintra. A növekvő kiadások jellemzően a kisebb tételek árának emelkedéséből tevődnek össze, hiszen a szülők kicsivel többet költenek sportszerekre és sportruházatra, táborokra vagy éppen a mindennapi utazásra. A diákok emellett általában több zsebpénzt is kapnak majd, a középiskolások esetében például majdnem megduplázódott ez az összeg, így most havonta körülbelül 11 ezer forintot kapnak, szemben a korábbi közel 6 ezer forinttal.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
