Egyre többet költ egy család a tanévkezdésre, valaki hónapokat spórol rá

Továbbra is jelentős anyagi terhet jelent a családok számára az iskolakezdés, mivel átlagosan mintegy 84 ezer forintos kiadásra számítanak ősszel, évközben pedig körülbelül havi 56 ezer forintot tesznek ki az oktatással kapcsolatos költségek – derült ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból.

  • Eduline
Shutterstock

A kutatás egy elég meghökkentő eredménye, hogy a szülők csaknem fele átlagosan 5 hónapon át kénytelen spórolni a tanévkezdésre.

Főleg az általános iskolás gyerekek szüleinek kiadásai nőttek meg az utóbbi időben, így 2014-hez képest átlagosan 12 ezer forinttal nőttek a terhek. Az általánosban 73 ezer forintot emészt fel a tanév kezdete, középiskolában már 90 ezret. A felsőoktatásban résztvevők kezdőköltsége a 2014-es szinten maradt, ez jelenleg is 166 ezer forint.

 

Kiderült, mennyi zsebpénzt kap egy átlagos magyar gyerek

Összességében a szülők kicsivel kevesebbet költenek tanfolyamokra és különórákra, viszont ruhákra és a lakhatással (albérlet, kollégium) kapcsolatos kiadásokra többet fordítanak. Ez utóbbi esetében jelentős a növekedés: míg két évvel ezelőtt közel 4 ezer, addig idén már átlagosan 9 ezer forintot szánnak a lakhatás finanszírozására a szülők a tanév elején – áll a felmérésben.

Az évközbeni kiadások is nőttek tavalyelőtthöz képest, 50-ről 56 ezer forintra. A növekvő kiadások jellemzően a kisebb tételek árának emelkedéséből tevődnek össze, hiszen a szülők kicsivel többet költenek sportszerekre és sportruházatra, táborokra vagy éppen a mindennapi utazásra. A diákok emellett általában több zsebpénzt is kapnak majd, a középiskolások esetében például majdnem megduplázódott ez az összeg, így most havonta körülbelül 11 ezer forintot kapnak, szemben a korábbi közel 6 ezer forinttal.

 

Legalább 15 ezret költenek a diákok felszerelésre tanévkezdéskor
Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna