Kiverte a biztosítékot a tankönyvjegyzék, egyre többen írják alá a petíciót

Már több mint nyolcszázan írták alá a szűkített tankönyvválaszték ellen indított petíciót.

  • Eduline

MTI / Koszticsák Szilárd

Múlt héten hozták nyilvánosságra a 2014/2015-ös tanév tankönyvjegyzékét, amely alapján az iskolák április 30-ig rendelhetik meg a tankönyveket. A lista nagy felháborodást keltett, a hétvégén indított petíciót pedig több mint nyolcszázan aláírták. A petíciót itt olvashatjátok.

A történészek és társadalomtudósok által indított petíció szövegében az áll: azzal, hogy az állami fenntartású oktatási intézményekben tantárgyanként két-három kiadvány közül lehet választani, jól bevált, szakmailag elismert tankönyvcsaládok szorulnak ki az oktatásból, míg a kísérleti tankönyvek a listán maradtak - ezek furcsaságairól itt írtunk.

A petíció aláírói szerint a szűkített tankönyvválaszték szembemegy a köznevelési törvénnyel, a tanár ugyanis nem dönthet szabadon arról, miből fog tanítani. Hétfőn  a tankönyvrendelet visszavonását kérte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Történelemtanárok Egylete és a Hajnal István Kör.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.