Egyelőre nem folytatják a sztrájkot a szlovákiai tanárok

Egyelőre nem újítják fel sztrájkjukat a pedagógusok Szlovákiában.

  • MTI
MTI Fotó: Komka Péter

Egyelőre nem újítják fel sztrájkjukat a pedagógusok Szlovákiában. A pedagógusok legnagyobb érdekvédelmi szervezetének sztrájkbizottsága csütörtökön úgy döntött, hogy csak abban az esetben folytatják a munkabeszüntetési akciókat, ha a szaktárca nem építi be követeléseiket az oktatásügy fejlesztésének középtávú vízióját felvázoló tervezetébe. Ezt a dokumentumot az oktatásügyi minisztériumnak legkésőbb március végéig kell a törvényhozás elé terjesztenie.

A Szlovákiai Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPSVS) képviselői a csütörtöki egyeztetést követően közölték, hogy követeléseik változatlanok maradtak. A tanárok novemberben kezdődött nyomásgyakorló akcióikkal azt szeretnék elérni, hogy idén hajtsanak végre 10 százalékos béremelést, illetve a jelenlegi kormányzati ciklus végéig (2016) érjék el az általános és középiskolai pedagógusok bérei az átlagbér 1,2 - 1,6-szorosát. Másik fő követelésük, hogy a kormány szavatolja, hogy évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékával emeli az oktatási szférának szánt források összegét addig, amíg az oktatásra fordított kiadások elérik a GDP 6 százalékát.

A sztrájkbizottság döntést hozott arról is, hogy nem támogatja - a központi érdekvédelmi szervezet tevékenységével elégedetlen tanárok által tavaly ősszel létrehozott Új iskolai szakszervezet (NSO) által a márciusi érettségik idejére kilátásba helyezett munkabeszüntetést. "Nem szeretnénk veszélyeztetni a gyerekeket és a szülőket, mert tudjuk, hogy támogatták a sztrájkunkat" - közölte Pavol Ondek, az OZPSVS vezetője.

Az Új iskolai szakszervezet ugyanakkor csütörtökön megerősítette azt a szándékát, hogy március 13-ra, vagyis az írásbeli érettségi vizsgák és az ugyanakkor esedékes általános iskolai tudásszint felmérő monitor idejére tartanak munkabeszüntetést.

Szlovákia történetének leghosszabb ideig tartó pedagógussztrájkja novemberben kezdődött, azt követően, hogy Robert Fico kabinetje elutasította a tanárok béremelési követeléseit. A központi pedagógus-szakszervezet néhány héttel később - annak ellenére, hogy nem egyezett meg a kormánnyal a követeléseik teljesítéséről - felfüggesztette a sztrájkot, ám az Új iskolai szakszervezet ezt követően is folytatta nyomásgyakorló akcióit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.