A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című...
A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című művét tartotta a legjobbnak. A 48 éves lyoni gimnáziumi biológiatanár első kötetét már az első körben - 5:3-as szavazati arányban - kiválasztották, jelentette be Didier Decoin zsűrielnök a párizsi Drouant étterem lépcsőjén.
Az eddig 56 ezer példányban elkelt klasszikus stílusú epikus mű Franciaország 1940 utáni véres történelmét dolgozza fel a francia közéletet jelenleg is foglalkoztató nemzeti identitás és a gyarmatosító háborúk problémáján keresztül.
"Nagyon boldog vagyok és meglepett is. De már azóta meg vagyok lepődve, amióta megjelent a regény. Igaz, hogy amikor valaki regényt ír, arról álmodik, hogy olvassák és hogy sikere legyen. És velem ez megtörtént" - mondta az elsőkötetes szerző néhány perccel az eredményhirdetést követően.
A kritikusok szerint "nagyon szerény ember" benyomását keltő Jenni elismerte, hogy a Goncourt-díj olyan szimbolikus erőt jelent, amelytől feltehetően mostantól minden szempontból megváltozik az élete.
Arra a kérdésre, hogy szerinte minek köszönhető a hatalmas elismerés, az író azt válaszolta: "A művem nagyon romantikus, de közben van benne valami a ma szellemiségéből. Talán elmondhatjuk, hogy ritka az olyan nagyszabású romantikus regény, amely valójában a kortárs gondolkodásról szól" - hangsúlyozta a díjazott. Véleménye szerint műve nem tézisregény, hanem arra világít rá: hogyan beszélnek egymás között az emberek hazájuk történelméről, mit adnak át abból egymásnak a generációk.
Alexis Jenni egyébként eddig "vasárnapi szerzőnek" tartotta magát: 700 oldalas első regényét ugyanis öt éven át a tanítási órák közötti szünetekben, illetve hétvégén írta. Egyébként első műve előtt is "írogatott": rövid tárcáit saját rajzaival illusztrálva a blogján tette közzé. A háború francia művészetét azonban postán elküldte az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadónak, a Gallimard-nak, amely azonnal a kiadás mellett döntött.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
