A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című...
A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című művét tartotta a legjobbnak. A 48 éves lyoni gimnáziumi biológiatanár első kötetét már az első körben - 5:3-as szavazati arányban - kiválasztották, jelentette be Didier Decoin zsűrielnök a párizsi Drouant étterem lépcsőjén.
Az eddig 56 ezer példányban elkelt klasszikus stílusú epikus mű Franciaország 1940 utáni véres történelmét dolgozza fel a francia közéletet jelenleg is foglalkoztató nemzeti identitás és a gyarmatosító háborúk problémáján keresztül.
"Nagyon boldog vagyok és meglepett is. De már azóta meg vagyok lepődve, amióta megjelent a regény. Igaz, hogy amikor valaki regényt ír, arról álmodik, hogy olvassák és hogy sikere legyen. És velem ez megtörtént" - mondta az elsőkötetes szerző néhány perccel az eredményhirdetést követően.
A kritikusok szerint "nagyon szerény ember" benyomását keltő Jenni elismerte, hogy a Goncourt-díj olyan szimbolikus erőt jelent, amelytől feltehetően mostantól minden szempontból megváltozik az élete.
Arra a kérdésre, hogy szerinte minek köszönhető a hatalmas elismerés, az író azt válaszolta: "A művem nagyon romantikus, de közben van benne valami a ma szellemiségéből. Talán elmondhatjuk, hogy ritka az olyan nagyszabású romantikus regény, amely valójában a kortárs gondolkodásról szól" - hangsúlyozta a díjazott. Véleménye szerint műve nem tézisregény, hanem arra világít rá: hogyan beszélnek egymás között az emberek hazájuk történelméről, mit adnak át abból egymásnak a generációk.
Alexis Jenni egyébként eddig "vasárnapi szerzőnek" tartotta magát: 700 oldalas első regényét ugyanis öt éven át a tanítási órák közötti szünetekben, illetve hétvégén írta. Egyébként első műve előtt is "írogatott": rövid tárcáit saját rajzaival illusztrálva a blogján tette közzé. A háború francia művészetét azonban postán elküldte az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadónak, a Gallimard-nak, amely azonnal a kiadás mellett döntött.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
