Egy 48 éves biológiatanár kapta az egyik legrangosabb irodalmi díjat

A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a  L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című...

  • MTI

A Goncourt zsűrije idén Alexis Jenni első regénye, a  L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című művét tartotta a legjobbnak. A 48 éves lyoni gimnáziumi biológiatanár első kötetét már az első körben - 5:3-as szavazati arányban - kiválasztották, jelentette be Didier Decoin zsűrielnök a párizsi Drouant étterem lépcsőjén.

Alexis Jenni
AP

Az eddig 56 ezer példányban elkelt klasszikus stílusú epikus mű Franciaország 1940 utáni véres történelmét dolgozza fel a francia közéletet jelenleg is foglalkoztató nemzeti identitás és a gyarmatosító háborúk problémáján keresztül.

"Nagyon boldog vagyok és meglepett is. De már azóta meg vagyok lepődve, amióta megjelent a regény. Igaz, hogy amikor valaki regényt ír, arról álmodik, hogy olvassák és hogy sikere legyen. És velem ez megtörtént" - mondta az elsőkötetes szerző néhány perccel az eredményhirdetést követően. 

A kritikusok szerint "nagyon szerény ember" benyomását keltő Jenni elismerte, hogy a Goncourt-díj olyan szimbolikus erőt jelent, amelytől feltehetően mostantól minden szempontból megváltozik az élete. 

Arra a kérdésre, hogy szerinte minek köszönhető a hatalmas elismerés, az író azt válaszolta: "A művem nagyon romantikus, de közben van benne valami a ma szellemiségéből. Talán elmondhatjuk, hogy ritka az olyan nagyszabású romantikus regény, amely valójában a kortárs gondolkodásról szól" - hangsúlyozta a díjazott. Véleménye szerint műve nem tézisregény, hanem arra világít rá: hogyan beszélnek egymás között az emberek hazájuk történelméről, mit adnak át abból egymásnak a generációk. 

Alexis Jenni egyébként eddig "vasárnapi szerzőnek" tartotta magát: 700 oldalas első regényét ugyanis öt éven át a tanítási órák közötti szünetekben, illetve hétvégén írta. Egyébként első műve előtt is "írogatott": rövid tárcáit saját rajzaival illusztrálva a blogján tette közzé. A háború francia művészetét azonban postán elküldte az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadónak, a Gallimard-nak, amely azonnal a kiadás mellett döntött.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.