Egy 10 éves lány hozott el egy ösztöndíjat a PhD-sek elől

A célja, hogy egy robottal boldogabbá tegye Párizs utcáit.

  • Eduline
Skool

Nyári ösztöndíjat hirdetett a Five by Five alapítvány adatfeldolgozással és urbanizmussal foglalkozó PhD hallgatók számára, de az egyik helyet végül egy 10 éves lány szerezte meg - írja a Quartz nyomán a 444. Erről az alapítvány egyik éltre hívója, Kat Borlongan számolt be egy Facebook bejegyzésben:

A diáklány, akit Evának hívnak, azzal kereste meg őket, hogy bár tanul programozni, de segítségre lenne szüksége, hogy egy robottal street art alkotásokat készítsen Párizs utcáin. Ez nyerő ötletnek bizonyult, az alapítvány felvette a programba és az oktatási robotokat gyártó Thymio vezetőjével dolgozhat együtt.

Kat Borlongan a bejegyzésében azt is megosztotta, hogy reméli a lány más lányokat is inspirálhat, valamint bátoríthat arra, hogy a programozás mellett minden másban kiteljesedhessenek.

Újabb nagy dobásra készül a Skool

A Technológiai Oktatásért Alapítvány fő projektje, a Skool kétéves fennállása során azon dolgozott, hogy a társadalmi beidegződések miatt az informatikai pályáról kiszorult lányokon segítsen. A projekt szülinapjára hagyták a bejelentést, hogy az alapítvány a lányok után a tanárokra koncentrál, és több száz magyarországi tanár képzését kezdi meg a KódGarázs és a Telekom együttműködésével.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.