Ezt mondta Hoffmann Rózsa az Európa Tanács ülésén

Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata képviselő szerint a Magyarországon végrehajtott oktatási reformok egybecsengenek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a jó kormányzásról és az oktatás minőségének javításáról szóló, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által megvitatott előterjesztés tartalmaz, "jóllehet a hangsúlyok között vannak különbségek".

  • MTI
Túry Gergely

A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában, európai szintű ösztönzésében - mondta a volt köznevelési államtitkár kedden Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában.

Felszólalásában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért.

A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében - mondta. Több iskolában tiltakoztak a szülők és a tanárok az új intézményvezetők kinevezése ellen. Legutóbb egy önkormányzati képviselő lett igazgató, pályázat nélkül: erről itt olvashattok.

Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus-életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely - jegyezte meg - kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig. Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezettek be, pedagógus etikai kódex készül, és bevezették az erkölcstanoktatást - sorolta a változtatásokat. Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére, és mennyit keresnek a tanárok az idei tanévtől? Itt minden adatot megtaláltok.

Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak. A 2014/2015-ös tanév tanárokat és diákokat érintő változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.