Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata képviselő szerint a Magyarországon végrehajtott oktatási reformok egybecsengenek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a jó kormányzásról és az oktatás minőségének javításáról szóló, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által megvitatott előterjesztés tartalmaz, "jóllehet a hangsúlyok között vannak különbségek".
A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában, európai szintű ösztönzésében - mondta a volt köznevelési államtitkár kedden Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában.
Felszólalásában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért.
A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében - mondta. Több iskolában tiltakoztak a szülők és a tanárok az új intézményvezetők kinevezése ellen. Legutóbb egy önkormányzati képviselő lett igazgató, pályázat nélkül: erről itt olvashattok.
Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus-életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely - jegyezte meg - kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig. Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezettek be, pedagógus etikai kódex készül, és bevezették az erkölcstanoktatást - sorolta a változtatásokat. Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére, és mennyit keresnek a tanárok az idei tanévtől? Itt minden adatot megtaláltok.
Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak. A 2014/2015-ös tanév tanárokat és diákokat érintő változásairól itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
