Díjat kapott az Európai Parlamenttől Malala Juszufzai

A lányok és nők oktatáshoz való jogáért kiálló, tálib merénylők által egy éve súlyosan megsebesített Malala Juszufzai...

  • MTI
Malala Juszufzai. 11 éves kora óta harcol a lányok oktatásáért
Facebook

A lányok és nők oktatáshoz való jogáért kiálló, tálib merénylők által egy éve súlyosan megsebesített Malala Juszufzai nyerte el idén az Európai Parlament (EP) Szaharov-díját - közölték csütörtökön Strasbourgban EP-források. A 16 éves diáklány az egyik legnagyobb esélyes a Nobel-békedíjra is - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A most 16 éves pakisztáni lány 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött, pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.

Az Andrej Szaharov szovjet atomfizikusról, későbbi Nobel-békedíjas ellenzéki személyiségről elnevezett díjat a gondolatszabadság melletti fellépésért ítéli oda minden évben az Európai Parlament.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.