A Független Diákparlament szerint az Alaptörvénnyel sem egyeztethető össze, hogy a miniszter szerint az oktatás alapja kell legyen, hogy jó keresztényeket és jó magyarokat neveljen az ország.
Az oktatás tartalmának valódi alapját kizárólag a tudomány képezi, mely konszenzuson, tényeken és racionalitáson alapul. Bármilyen más alap Magyarország jelenlegi és jövőbeli társadalma számára káros és elfogadhatatlan.
- írja a Független Diákparlament közleménye, válaszul Lázár János azon kijelentéseire, miszerint az a legfontosabb a magyar oktatásban, hogy jó keresztényeket és jó magyarokat neveljen. Felhívják a figyelmet az Alaptörvény elemeire, miszerint "az állam és az egyházak külön működnek", valamint "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához".
Szerintük a diákoknak joguk van olyan oktatási rendszerben tanulni, mely független minden felekezettől és vallási meggyőződéstől. Az intézményeknek és tanároknak pedig kötelességük ehhez igazodva oktatni.
Felszólították Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tartózkodjon az Alaptörvénybe ütköző kijelentésektől, és tartsa tiszteletben az ország jövőjét jelentő oktatás független és tudományos alapjait.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
