Délután 4-ig kötelező iskola: hogyan lehet felmentést kérni?

Szeptembertől délután négy óráig tartanak az általános iskolai foglalkozások - de hogyan lehet felmentést kérni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Délután négyig kötelező iskola - milyen kérvényt kell írni?
Fazekas István

A gyerekeim általános iskolába járnak, így ebben a tanévben már délután 4 óráig kellene bent maradniuk. Olvastam, hogy az igazgatótól lehet felmentést kérni, de arról nem kaptunk információt az iskolától, hogy pontosan mit kell a kérvénybe írni, és milyen indokokat fogadnak el.

A köznevelési törvény nem részletezi, hogy pontosan milyen kérvényt kell fogalmazni, sőt arról sincs bővebb információ, hogy milyen indokokat fogadhat el az igazgató – mi több, nem is kötelező megindokolni a kérést, bár érdemes.

Az igazgatóhoz így egy két-hárommondatos kérvényt is elegendő eljuttatni - ebben a szülőknek azt kell leírniuk, hogy szeretnék gyermekeik felmentését kérni, mert különórára/sportolni járnak (ha ez az indok, akkor érdemes csatolni a nyelviskola, sportklub vagy a diákkal foglalkozó pedagógus igazolását), vagy mert a család valamelyik tagja, például a nagymama otthon van.

Mivel a törvény arra sem tér ki, hogy a felmentés egyes napokra vagy egész hétre vonatkozik-e, elvileg bármilyen megoldást kérhettek. Ha például a szülők heti egy napon otthon vannak, erre az egy napra is kérhetnek felmentést. Milyen változások várnak a diákokra és a szülőkre a 2013/2014-es tanévben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok  el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.