Csalódás éri a tanárokat januárban: nem emelik a fizetésük alapját

„A kormány egy forint béremelést sem tervez a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak számára. Az illetményalap számításának vetítési alapja 2019-ben továbbra is a 2014. évi minimálbér szintjén maradna” – írja Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Fazekas István

A 2019-es költségvetési törvény javaslatából kiderül: a pedagógusok bérét továbbra is a 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, ez az összeg évek óta nem változott.

Az elmúlt években több szervezet, így a pedagógus szakszervezetek és a Nemzeti Pedagóguskar is azt kérte a kormánytól, hogy állítsák vissza a korábbi rendszert, és ismét a minimálbér legyen a pedagógusok fizetésének alapja.

Kellemetlen meglepetés a tanároknak: 87 ezer forinttal kereshetne többet egy pályakezdő tanár, ha...

Ha nem szakították volna el minimálbértől a pedagógusok bértábláját. Havi 87 600 forintot, vagyis évi több mint egymillió forintot veszítenek a pályakezdő pedagógusok 2018-ban a néhány éve megváltoztatott bérszámítás miatt - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) „A minimálbér 2018-ban 138 000 Ft.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.