Csak a baj van a Klebelsberg-központtal?

Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – ilyen megállapításokat írt le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos.

  • Eduline
Nem kímélte a Klik elnökét a miniszteri biztos
MTI / Kovács Attila

A tavaly ősszel kinevezett Szabó Balázs miniszteri biztos hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét, a Klebelsberg-központot - bár a munkájáról nem adtak ki információt, az Index megszerezte az elkészített jelentést.

A jelentés egyáltalán nem kímélte a centralizált országos közoktatás élére állított Klik-elnök, Marekné Pintér Arankát, sőt az esetek jó részénél személyesen őt tette felelőssé a hibákért – írja a lap.

A miniszteri biztos szerint a Klik elnöke „nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”, olyan helyzetet teremtett, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók. A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.

„A Klik nem költséghatékony” – állította meg, hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén. A szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket, a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg.

A miniszteri biztos szerint az észszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni.

Az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában tíz hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.