Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – ilyen megállapításokat írt le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos.
A tavaly ősszel kinevezett Szabó Balázs miniszteri biztos hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét, a Klebelsberg-központot - bár a munkájáról nem adtak ki információt, az Index megszerezte az elkészített jelentést.
A jelentés egyáltalán nem kímélte a centralizált országos közoktatás élére állított Klik-elnök, Marekné Pintér Arankát, sőt az esetek jó részénél személyesen őt tette felelőssé a hibákért – írja a lap.
A miniszteri biztos szerint a Klik elnöke „nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”, olyan helyzetet teremtett, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók. A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
„A Klik nem költséghatékony” – állította meg, hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén. A szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket, a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg.
A miniszteri biztos szerint az észszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni.
Az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában tíz hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
