Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – ilyen megállapításokat írt le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos.
A tavaly ősszel kinevezett Szabó Balázs miniszteri biztos hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét, a Klebelsberg-központot - bár a munkájáról nem adtak ki információt, az Index megszerezte az elkészített jelentést.
A jelentés egyáltalán nem kímélte a centralizált országos közoktatás élére állított Klik-elnök, Marekné Pintér Arankát, sőt az esetek jó részénél személyesen őt tette felelőssé a hibákért – írja a lap.
A miniszteri biztos szerint a Klik elnöke „nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”, olyan helyzetet teremtett, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók. A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
„A Klik nem költséghatékony” – állította meg, hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén. A szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket, a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg.
A miniszteri biztos szerint az észszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni.
Az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában tíz hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
