Cigány diáklány a Kárpát-medence legjobb helyesírója

Hibátlan eredménnyel nyerte meg a Simonyi Zsigmond-versenyt a hetedik osztályos karancslapujtői diáklány.

  • Eduline
Roma Sajtóközpont

A nógrádi kistelepülésen soha senki nem ért el még hasonló eredményt, mint Paulik Krisztina: a hetedikes lány az elitiskolák diákjait is maga mögé utasította a Kárpát-medence helyesírási tanulmányi versenyén - írja a Roma Sajtóközpont. Érdekesség, mikor az RSK ellenőrzésre elküldte a cikket Bettinek (így hívják ismerősei), ő a talált helyesírási hibákat javítva küldte vissza.

Ötödikes korában már ötödik helyet szerzett, hatodik már ő volt a győztes, de hetedikben már 100 százalékos eredménnyel tette ugyanezt. A tökéletes nyelvhasználatra való törekvése bámulatos, azon bosszankodott a sajtónak, hogy

kicsit azért haragszom, mert a megyei fordulón a 100-ból csak 99 pontot értem el, hosszú ű-vel írtam egy szót, amit röviddel kellene. Jövőre ezt az eredményt is szeretném javítani.

Felkészítő tanára, Bartus Nóra is nagyon büszke tanítványára, édesanyja viszont azon fáradozik, hogy lánya a tanulás mellett ki is kapcsolódjon. "Nagyon örülök, hogy ilyen szorgalmas, de kell, hogy egy kicsit a szabad levegőn is legyen, játsszon" - mondta.

Betti később magyart és történelmet szeretne tanulni az ELTE-n, ezek a kedvenc tantárgyai.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.