Még jelentkezhettek a CERN pályázatára

Diákok kísérletezhetnek az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben a nagy hadronütköztetőről (LHC) ismert...

  • MTI
Wikipedia

Diákok kísérletezhetnek az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben a nagy hadronütköztetőről (LHC) ismert intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából, jelentkezni január végéig lehet.

A pályázaton 16 évesnél idősebb diákok vehetnek részt, egy csapat legfeljebb 30 tanulóból és legalább egy felnőttből áll. A CERN Genf melletti központjában maximum kilenc diák és két felnőtt végezheti majd el a kísérletet a kiválasztott projekt keretében.

A diákoknak január 31-ig kell regisztrálniuk: meg kell osztaniuk a szervezettel, miért hiszik, hogy kísérletüket el kellene végezni a világ vezető részecskefizikai központjában. Ezt követően március 31-ig egy részletesen kidolgozott tervet várnak a CERN tudósai, akik a motiváció, a kreativitás, a megvalósíthatóság és a tudományos munkára való képesség alapján ítélik meg a benyújtott pályamunkákat.

A CERN fizikusai az elé a bizottság elé tárják a projekteket, amely az összes kísérleti tervet elbírálja a Szuper Protonszinkrotron (SPS) és a Protonszinkrotron (PS) nevű részecskegyorsítók esetében.

A győztes csapat július és szeptember között teljes felszereltség mellett végezheti el kísérletét, az iskolásokat fizikusok, mérnökök, informatikusok segítik az adatgyűjtésben és -kiértékelésben. Az 1954-ben alapított CERN-nek jelenleg 21 tagja van, köztük Magyarország.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.