Botrányos trend terjed a brit iskolákban

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a diákok óra közben provokatív lesifotókat lőnek a tanárnőkről, majd azokat megosztják egymással.

  • Eduline
pixabay

Sőt, sokszor még a közösségi oldalakra is feltöltik őket. Sok pedagógus annyira kiakadt, amikor meglátta magát az interneten, hogy másnap már be se akart menni dolgozni, ezért a tantestület azonnali összefogást sürgetett - írja a Ripost.

Nagyon zavaró, hogy egyre gyakrabban érkezik bejelentés hasonló esetről. Természetesen az iskolák mindent megtesznek, hogy kivédjék ezeket, de egyelőre sajnos elég tehetetlenek vagyunk - ismerte el Sion Amlyn, tantestületi vezető.

Így hát egyelőre a tanárnők csak abban bízhatnak, hogy sikerül észhez téríteni a diákokat.

Lesújtó jelentés a magyar gyerekekről: megoldatlan problémákkal küzdenek

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt - mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján. A hvg.hu azt írja, ilyen problémák a gyerekszegénység, illetve a gyerekeket nevelő családok szegénysége, a gyerekbántalmazás, hogy sok gyerek családon kívül nevelkedik, hogy megkülönböztetik a fogyatékosokat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.