Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet a Save the Children nevű nemzetközi segélyszervezet csütörtökön.
A londoni székhelyű szervezet szerint jelenleg legalább 3,7 millió afgán gyerek nem vesz részt a közoktatásban. Ez a szám idén több mint 400 ezerrel emelkedhet az egyre növekvő instabilitás, valamint a Pakisztánból nagy számban érkező afgán menekültek miatt.
Több mint 600 ezer afgán kényszerült hazatérni 2016-ban Pakisztánból, és 2017-ben a várakozások szerint további egymillió társuk csatlakozik hozzájuk a szomszédos ország jogszabályainak megszigorításai miatt. A Save the Children úgy tudja, hogy a visszatérő gyerekek több mint fele nem jár iskolába, sokan pedig kénytelenek beállni dolgozni, mert a szüleik nem találnak munkát.
Az afgán gazdaság a szélsőségesek terjeszkedésével egyre mélyebb válságba süllyedt az elmúlt időszakban, a segélyek pedig lassan elapadnak.
"Édesapám fagylaltot árul, a testvérem pedig zacskókat, hogy meglegyen a napi betevő" - mondta a 11 éves Dzsahangir, aki fél éve tért vissza családjával Afganisztánba. "Mit csináljak? Nem tudok iskolába járni" - tette hozzá a Kabul utcáit rovó apjának besegítő fiú.
Ana Locsin, a Save the Children országfelelőse szerint az afgán gyerekek a hosszú tél után most visszaülnek az iskolapadba, s ez örömünnep kellene, hogy legyen számukra, de beárnyékolja annak a több millió gyereknek a tragédiája, akik nem részesülnek oktatásban és a túlélésért küzdenek.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
