Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet a Save the Children nevű nemzetközi segélyszervezet csütörtökön.
A londoni székhelyű szervezet szerint jelenleg legalább 3,7 millió afgán gyerek nem vesz részt a közoktatásban. Ez a szám idén több mint 400 ezerrel emelkedhet az egyre növekvő instabilitás, valamint a Pakisztánból nagy számban érkező afgán menekültek miatt.
Több mint 600 ezer afgán kényszerült hazatérni 2016-ban Pakisztánból, és 2017-ben a várakozások szerint további egymillió társuk csatlakozik hozzájuk a szomszédos ország jogszabályainak megszigorításai miatt. A Save the Children úgy tudja, hogy a visszatérő gyerekek több mint fele nem jár iskolába, sokan pedig kénytelenek beállni dolgozni, mert a szüleik nem találnak munkát.
Az afgán gazdaság a szélsőségesek terjeszkedésével egyre mélyebb válságba süllyedt az elmúlt időszakban, a segélyek pedig lassan elapadnak.
"Édesapám fagylaltot árul, a testvérem pedig zacskókat, hogy meglegyen a napi betevő" - mondta a 11 éves Dzsahangir, aki fél éve tért vissza családjával Afganisztánba. "Mit csináljak? Nem tudok iskolába járni" - tette hozzá a Kabul utcáit rovó apjának besegítő fiú.
Ana Locsin, a Save the Children országfelelőse szerint az afgán gyerekek a hosszú tél után most visszaülnek az iskolapadba, s ez örömünnep kellene, hogy legyen számukra, de beárnyékolja annak a több millió gyereknek a tragédiája, akik nem részesülnek oktatásban és a túlélésért küzdenek.
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
