Jövőre 159 milliárd forinttal többet fordít a kormány oktatásra, egyebek közt folytatódnak az iskola- és óvodafejlesztések - mondta Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára a Magyar Időknek.
A lap pénteki számában megjelent interjúban az államtitkár közölte: miközben az ezzel kapcsolatos kiadások 2010-ben nem érték el az 1572 milliárd forintot, az összeg 2018-ban már meghaladja a 2000 milliárdot. Hozzátette, hogy 2019-ben 587 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben.
A kormány 2010 óta pótolja az oktatástól korábban elvett pénzeket, és az állam ma már felelősséget vállal az iskolák fenntartásáért, fejleszti azokat, és a pedagógusoknak is kiszámíthatóbb életpályát nyújt - mondta az oktatási államtitkár. Jelenleg is országszerte megújulnak és épülnek az óvodák, iskolák. Csaknem 150 településen épül tanterem, tornaterem vagy tanuszoda, további több mint félezer iskolában pedig felújítások, nyelvi és informatikai fejlesztések kezdődnek - ismertette.
A pedagógusok továbbra is megbecsülésre, párbeszédre, megújuló iskolákra és az oktatás színvonalának emelésére számíthatnak - hangsúlyozta Bódis József. Felidézte, hogy a polgári kormány 2013 és 2017 között a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést valósította meg, átlagosan 50 százalékkal emelkedett az oktatók bére.
Csalódás éri a tanárokat januárban: nem emelik a fizetésük alapját
„A kormány egy forint béremelést sem tervez a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak számára. Az illetményalap számításának vetítési alapja 2019-ben továbbra is a 2014. évi minimálbér szintjén maradna" - írja Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 2019-es költségvetési törvény javaslatából kiderül: a pedagógusok bérét továbbra is a 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, ez az összeg évek óta nem változott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
