Jövőre 159 milliárd forinttal többet fordít a kormány oktatásra, egyebek közt folytatódnak az iskola- és óvodafejlesztések - mondta Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára a Magyar Időknek.
A lap pénteki számában megjelent interjúban az államtitkár közölte: miközben az ezzel kapcsolatos kiadások 2010-ben nem érték el az 1572 milliárd forintot, az összeg 2018-ban már meghaladja a 2000 milliárdot. Hozzátette, hogy 2019-ben 587 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben.
A kormány 2010 óta pótolja az oktatástól korábban elvett pénzeket, és az állam ma már felelősséget vállal az iskolák fenntartásáért, fejleszti azokat, és a pedagógusoknak is kiszámíthatóbb életpályát nyújt - mondta az oktatási államtitkár. Jelenleg is országszerte megújulnak és épülnek az óvodák, iskolák. Csaknem 150 településen épül tanterem, tornaterem vagy tanuszoda, további több mint félezer iskolában pedig felújítások, nyelvi és informatikai fejlesztések kezdődnek - ismertette.
A pedagógusok továbbra is megbecsülésre, párbeszédre, megújuló iskolákra és az oktatás színvonalának emelésére számíthatnak - hangsúlyozta Bódis József. Felidézte, hogy a polgári kormány 2013 és 2017 között a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést valósította meg, átlagosan 50 százalékkal emelkedett az oktatók bére.
Csalódás éri a tanárokat januárban: nem emelik a fizetésük alapját
„A kormány egy forint béremelést sem tervez a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak számára. Az illetményalap számításának vetítési alapja 2019-ben továbbra is a 2014. évi minimálbér szintjén maradna" - írja Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 2019-es költségvetési törvény javaslatából kiderül: a pedagógusok bérét továbbra is a 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, ez az összeg évek óta nem változott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
