Betiltották a tenyérjóslást a kínai óvodákban

A hatóságok gyorsak voltak: miután a kínai sajtó beszámolt a gyakorlatról, már másnap elrendelték a tilalmat és...

  • MTI

A hatóságok gyorsak voltak: miután a kínai sajtó beszámolt a gyakorlatról, már másnap elrendelték a tilalmat és vizsgálatot indítottak, hogy kiderüljön, nem ütközött-e törvénybe a szolgáltatás, amelyért 1200 jüant - 40 ezer forintot - számított fel a három intézmény csemeténként. 

A bölcsődék és óvodák azt állították, hogy tenyérből meg tudják mondani már egy három hónapos csecsemő vele született intelligenciájának mértékét, továbbá, hogy milyen lehetőségei lesznek az életben, mihez van különlegesen jó vele született adottsága: zenéhez, matematikához vagy nyelvekhez.

Kínában ősi hagyománya van a jóslásnak, a tenyeres módszert is beleértve, a hatóságok azonban babonának minősítik, helytelenítik és büntetik. Ugyanakkor sok állami tisztségviselő - egészen magas rangú is - folyamodik jósokhoz pénzügyi karrierje és magánügyei firtatása végett, a fiatal párok pedig gyakran megpróbálják gyermekük születését a holdnaptár szerencsével kecsegtető napjára időzíteni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.