Ötezer menedékkérő diák tanul ősztől a belgiumi iskolákban

Mintegy ötezer, befogadóközpontokban lakó, menekültkérvényének jóváhagyására váró óvodás- és iskoláskorú fiatal kezdi meg tanulmányait szeptember elején Belgiumban - közölte a La Libre Belgique című belga napilap.

  • MTI
pixabay

A napilap a menekültekért felelős belga testület (Fedasil) adataira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a következő hónap elején mintegy 900 óvodás, 1500 általános- és közel 2600 középiskolás kezdi meg belga oktatási rendszer szerinti tanulmányait. Ez mintegy kétezerrel több bevándorló diák beiskolázását jelenti a tavaly regisztrálthoz képest.

A hivatal arra emlékeztetett, hogy a belga oktatási szabályozás minden - még az elbírálás alatti menekültstátusszal rendelkező - óvodás- vagy iskoláskorú fiatalra nézve is kötelező érvényűen előírja, hogy iskolai tanulmányokat folytasson. A bevándorlók előbb egy nyelvoktatáson alapuló előkészítő foglalkozáson vesznek részt, hogy a következő tanévtől bekapcsolódhassanak a rendes oktatásba.

Az ötezer tanévkezdő migráns diák közül mintegy 1400 felnőtt kísérő nélkül érkezett - tették hozzá.

Görögország beiskolázza a menekült gyerekeket

A görög hatóságok felszámolták azt a pireuszi hevenyészett menekülttábort, amely Athén kikötővárosának rakpartja mellett alakult ki, a tábor mintegy ezer lakóját átszállították az ország központi részén lévő állami fenntartású menekültszállásokra - jelentette szerdán a görög állami rádió. A gyerekeket iskolákba íratják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.