"Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni"

„Én olyan tervről tudok, hogy megerősítjük a szakképzést, de semmifajta állami kényszert nem fogunk alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek” – mondta a vs.hu-nak Balog Zoltán embererőforrás-miniszter.

  • MTI
MTI / Rosta Tibor

A tárcavezető arra a felvetésre, hogy a szakiskolákból nagyon gyenge tudással kerülnek ki a diákok, azt válaszolta, jogos a felvetés, „de a szakiskola nem pótolhatja azt, amit az általános iskolában kellett volna megtanulni. A szakképzés vonzóbbá tétele alatt mi azt értjük, hogy nagyon hamar valóságos munkahelyen próbálhassák ki magukat a tanulók, és olyan jövedelmet szerezhessenek, ami az önbecslésüket és a szakma megbecsülését is erősíti. A matematika és a magyar alapjait pedig a megerősített általános iskolában kell megtanulni”.

Balog Zoltán hozzátette: „különösen fontos az érettségit adó szakközépiskolák rendszere, amelyre ma is nagy a szülői kereslet. A cél pedig az, hogy akiknek semmilyen végzettségük nem volt nyolcadik osztály után, azoknak legyen, akik pedig elkezdték a szakiskolát, be is fejezzék. Az is fontos, hogy a szakképzési rendszer jobban igazodjon a piac és a gazdaság igényeihez, de hogy ez a gimnáziumok rovására menne, azt nem tudom, honnan olvasta ki bárki is. Ilyen irányú változtatás nem történt a rendszerben”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.