"Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni"

„Én olyan tervről tudok, hogy megerősítjük a szakképzést, de semmifajta állami kényszert nem fogunk alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek” – mondta a vs.hu-nak Balog Zoltán embererőforrás-miniszter.

  • MTI
MTI / Rosta Tibor

A tárcavezető arra a felvetésre, hogy a szakiskolákból nagyon gyenge tudással kerülnek ki a diákok, azt válaszolta, jogos a felvetés, „de a szakiskola nem pótolhatja azt, amit az általános iskolában kellett volna megtanulni. A szakképzés vonzóbbá tétele alatt mi azt értjük, hogy nagyon hamar valóságos munkahelyen próbálhassák ki magukat a tanulók, és olyan jövedelmet szerezhessenek, ami az önbecslésüket és a szakma megbecsülését is erősíti. A matematika és a magyar alapjait pedig a megerősített általános iskolában kell megtanulni”.

Balog Zoltán hozzátette: „különösen fontos az érettségit adó szakközépiskolák rendszere, amelyre ma is nagy a szülői kereslet. A cél pedig az, hogy akiknek semmilyen végzettségük nem volt nyolcadik osztály után, azoknak legyen, akik pedig elkezdték a szakiskolát, be is fejezzék. Az is fontos, hogy a szakképzési rendszer jobban igazodjon a piac és a gazdaság igényeihez, de hogy ez a gimnáziumok rovására menne, azt nem tudom, honnan olvasta ki bárki is. Ilyen irányú változtatás nem történt a rendszerben”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.