Nagy változások jönnek holnaptól, minden megváltozik a közlekedésben

Péntektől életbe lép a tanítási időben érvényes menetrend a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain.

  • MTI
MTI / Máthé Zoltán

A közlekedési társaság szerdai közleménye szerint a tanítási időszakban érvényes menetrend általában a nyárinál sűrűbb indulásokat jelent, főképpen a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Az autóbuszvonalakon több mint száz, a trolibuszhálózaton tíz járművel több közlekedik, mint a nyáron, villamosból több mint negyvennel, a metróból pedig néggyel többet adnak forgalomba.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanév kezdetekor rendszeresen megnő a bérletvásárlók száma, ezért a BKK azt javasolja, hogy aki teheti, elővételben váltsa meg bérletét és lehetőleg a kevésbé frekventált helyszíneken üzemelő automatákból.

A budapesti tömegközlekedési járatok a 2016/2017-es tanévre érvényes okmányokkal legkésőbb a 2017. október 31-ei kezdőnappal megvásárolt bérletekkel vehetők igénybe. Utána csak a 2017/2018-as tanév első félévére érvényes diákigazolvánnyal vagy közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény által kiadott, ideiglenes diákigazolványnak minősülő, sorszámozott igazolással használható a kedvezményes bérlet. A tanköteles korúak diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes.

Hivatalos: így néz ki a 2017/2018-as tanév első féléve, a legfontosabb dátumokkal

Lassan (vagy nem is annyira lassan) közeledik a tanév első napja. Mikor kezdődik, meddig tart a 2017/2018-as tanév első féléve? Íme, a legfontosabb dátumok. A 2017/2018-as tanév első tanítási napja 2017. szeptember 1. (péntek), az első félév 2018. január 26-ig tart, az iskolák február 2-ig értesítik a tanulókat és a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.