Az összes kisújszállási iskola egyházakhoz kerül

A következő tanévtől egyházi kezelésben működnek tovább a Kisújszálláson lévő, jelenleg önkormányzati fenntartású...

  • MTI

hvg.hu
A következő tanévtől egyházi kezelésben működnek tovább a Kisújszálláson lévő, jelenleg önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények; a váltás előtt a helyhatóság megkérdezett több véleményező testületet is, amelyek támogatták a képviselő-testület javaslatát - mondta el Kecze István (Nagykun Polgári Kör - Fidesz) polgármester.

A hatályos törvény május végéig ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok a közoktatási intézményeiket átadhassák valamelyik nem állami fenntartónak, a város erről a Baptista Szeretetszolgálattal és a Kisújszállási Református Egyházközséggel tárgyalt eredményesen - tette hozzá.

A polgármester a testületi határozatot indokolva utalt arra: az állam az egyházi iskolákat kiegészítő normatív támogatásban részesíti, amely a finanszírozás szempontjából jelenleg a legbiztonságosabb pénzforrás, így ez a legmegnyugtatóbb az önkormányzat számára is. Hozzátette: ebben az esetben az ingatlanok tulajdonjoga megmarad  a településnél, miután azokat tartós használatba adják.

Kecze István tájékoztatása szerint 2012. szeptember 1-jével a Baptista Szeretetszolgálathoz kerül a Városi Óvodai Intézmény, a Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szolgálat és Diákotthon, az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint az Illésy János Szakközép- és Szakiskola. A baptisták vállalták, hogy az összes intézményi alkalmazottat megtartják, és biztosítják a világnézeti szabadságot.

A református egyház átveszi az Arany János Általános Iskolát, amely az általa már működtetett iskolával egyesül. Emellett a jövőben fenntartja majd Kisújszállás Móricz Zsigmondról elnevezett patinás középiskoláját, amely kollégiummal is rendelkezik. A reformátusok a vallási türelem jegyében a jelenlegi diákoktól nem várják el a hitéletet, ezt csak felmenő rendszerben tervezik bevezetni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.