Az ország egyik legjobb gimnáziuma lehet a spórolás első áldozata

Levélben kéri a szülőket és a volt diákokat a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, hogy segítsenek...

  • Eduline

Levélben kéri a szülőket és a volt diákokat a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, hogy segítsenek megoldani a felsőoktatási elvonások miatt kialakult kilátástalan anyagi helyzetet. Az iskola honlapján lévő levél szerint az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el az iskola fenntartójától, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), ezért idén januártól az egyetem a gimnáziumra terhelte közüzemi díjaik felét, 22 millió forintot.

A hírt Tomcsányi Péter igazgató megerősítette az eduline-nak, hozzátéve: nem gondolják azt, hogy a "politika tehet arról a helyzetről, ami a gimnáziumban kialakult", "ez egy iskolai belső ügy".

Nyolc intézmény kerülhet bajba

Az ELTE összesen nyolc közoktatási intézményt tart fenn: a Radnóti mellett az egyetemhez tartozik az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, a Kiss János altábornagy utcai általános iskola és középiskola, valamint a Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ is. Emellett egy speciális óvodát és korai fejlesztési központot, valamint gyógypedagógiai és logopédiai szakszolgálatot is működtet az ELTE. 

"Egyelőre nem tudjuk, min spórolhatnánk, ha nem kapnánk támogatást a volt diákoktól és a szülőktől. Erre az évre nem tudunk megoldást találni, egyedül új EU-s pályázatok megjelenésében bízunk" - tette hozzá.

Az iskolát támogató alapítvány képviselői és a Radnóti vezetői március 20-ra tájékoztatót szerveznek, azt ígérik, részletesen beszámolnak "a kialakult helyzetről".

Az ország egyik legjobb gimnáziuma

Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája évről évre az ország legjobb középiskolái közé kerül. A Köznevelés című oktatási szaklap legfrissebb középiskolai rangsorából kiderül: a végzősök 94 százalékának van nyelvvizsgája, 91 százalékukat felveszik egyetemre vagy főiskolára, az érettségin szerzett átlagpontszámuk pedig 87,6, de az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményeik is jóval meghaladják a magyarországi átlagot.

Részlet az iskola leveléből

"Levelünket az iskola váratlanul kétségbeejtővé vált pénzügyi helyzete szülte. Segítségért fordulunk Önhöz, mivel intézményünk most igazán nagy bajba került.

Az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el fenntartónktól, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől. Ennek következtében az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. Az állami költségvetésből a hosszú ideje igen sikeresen működő oktatás alapjául szolgáló iskolaszerkezetet eddig is csak szűkösen tudtuk fenntartani. A tantestület sok külön munkával, továbbképzésekkel, a szaktudása más iskoláknak történő értékesítésével, a felnőttoktatásban való közvetlen szerepvállalással, pályázatokon való részvétellel sokat tett azért, hogy bevétellel pótolja a hiányokat. A mostani 22 milliós újabb teher azonban képtelen helyzetbe hozta intézményünket.

A nemrég elfogadott köznevelési törvény és az alakulófélben lévő új Nemzeti Alaptanterv előírásainak megfelelően a jövőben mindenképpen újra kell gondolni oktatási szerkezetünket. Várhatóan az iskola finanszírozási rendszere is változik. De tanév közben nem oldható meg semmiféle átszervezés azért, hogy a közüzemi díjakat fedezni tudjuk.

22 millió forintos gyors segélyre lenne szükségünk."

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.