Az ország egyik legjobb gimnáziuma lehet a spórolás első áldozata

Levélben kéri a szülőket és a volt diákokat a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, hogy segítsenek...

  • Eduline

Levélben kéri a szülőket és a volt diákokat a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, hogy segítsenek megoldani a felsőoktatási elvonások miatt kialakult kilátástalan anyagi helyzetet. Az iskola honlapján lévő levél szerint az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el az iskola fenntartójától, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), ezért idén januártól az egyetem a gimnáziumra terhelte közüzemi díjaik felét, 22 millió forintot.

A hírt Tomcsányi Péter igazgató megerősítette az eduline-nak, hozzátéve: nem gondolják azt, hogy a "politika tehet arról a helyzetről, ami a gimnáziumban kialakult", "ez egy iskolai belső ügy".

Nyolc intézmény kerülhet bajba

Az ELTE összesen nyolc közoktatási intézményt tart fenn: a Radnóti mellett az egyetemhez tartozik az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, a Kiss János altábornagy utcai általános iskola és középiskola, valamint a Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ is. Emellett egy speciális óvodát és korai fejlesztési központot, valamint gyógypedagógiai és logopédiai szakszolgálatot is működtet az ELTE. 

"Egyelőre nem tudjuk, min spórolhatnánk, ha nem kapnánk támogatást a volt diákoktól és a szülőktől. Erre az évre nem tudunk megoldást találni, egyedül új EU-s pályázatok megjelenésében bízunk" - tette hozzá.

Az iskolát támogató alapítvány képviselői és a Radnóti vezetői március 20-ra tájékoztatót szerveznek, azt ígérik, részletesen beszámolnak "a kialakult helyzetről".

Az ország egyik legjobb gimnáziuma

Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája évről évre az ország legjobb középiskolái közé kerül. A Köznevelés című oktatási szaklap legfrissebb középiskolai rangsorából kiderül: a végzősök 94 százalékának van nyelvvizsgája, 91 százalékukat felveszik egyetemre vagy főiskolára, az érettségin szerzett átlagpontszámuk pedig 87,6, de az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményeik is jóval meghaladják a magyarországi átlagot.

Részlet az iskola leveléből

"Levelünket az iskola váratlanul kétségbeejtővé vált pénzügyi helyzete szülte. Segítségért fordulunk Önhöz, mivel intézményünk most igazán nagy bajba került.

Az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el fenntartónktól, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől. Ennek következtében az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. Az állami költségvetésből a hosszú ideje igen sikeresen működő oktatás alapjául szolgáló iskolaszerkezetet eddig is csak szűkösen tudtuk fenntartani. A tantestület sok külön munkával, továbbképzésekkel, a szaktudása más iskoláknak történő értékesítésével, a felnőttoktatásban való közvetlen szerepvállalással, pályázatokon való részvétellel sokat tett azért, hogy bevétellel pótolja a hiányokat. A mostani 22 milliós újabb teher azonban képtelen helyzetbe hozta intézményünket.

A nemrég elfogadott köznevelési törvény és az alakulófélben lévő új Nemzeti Alaptanterv előírásainak megfelelően a jövőben mindenképpen újra kell gondolni oktatási szerkezetünket. Várhatóan az iskola finanszírozási rendszere is változik. De tanév közben nem oldható meg semmiféle átszervezés azért, hogy a közüzemi díjakat fedezni tudjuk.

22 millió forintos gyors segélyre lenne szükségünk."

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.