Az ombudsmannal és az Alkotmánybírósággal töröltetné el a "Taigetosz-törvényt" az LMP

Az ombudsmanhoz fordul az LMP az általuk is Taigetosz-törvénynek nevezett köznevelési módosítással kapcsolatban, ha pedig az államfő aláírja az Országgyűlés által már elfogadott változtatást, akkor az Alkotmánybírósággal is megvizsgáltatnák azt.

  • MTI

Szél Bernadett társelnök pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: az egyes gyermekek alapvető jogait sértő változtatásról a kormány egyáltalán nem egyeztetett az érintettekkel és nem is vizsgálta annak várható hatásait.

 Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúságpolitikai szakszóvivője közölte: azért hívják Taigetosz-törvénynek a köznevelési törvény módosítását, mert elveszi annak lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekeket fel lehessen menteni az osztályzás alól. Szerinte így több tízezer gyermek kap majd rossz érdemjegyet vagy akár meg is bukhat, így gyorsan kikerülnek a közoktatásból, elvesztve a további tanulás lehetőségét.

Gyarmathy Éva szakpszichológus a törvénymódosításról.

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője közölte, szerinte három alkotmányos jog is sérül a változtatás miatt, csorbát szenved a gyermekek védelme, megvalósul a hátrányos megkülönböztetés és a művelődéshez való jog is sérül. Felhívta a figyelmet egy másik esetre is, amikor a kormány "még rúgott is azokon, akiken segítenie kellett volna".

Az ombudsman egyébként nem biztos, hogy lát kivetnivalót a törvényben, erről részletesen itt írtunk.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.