Nem találta jó állapotban az ombudsman vizsgálata a hazai médiaértés-oktatás helyzetét az iskolákban. Az ombudsman szerint kevés a szakképzett médiatanár, a Nemzeti Alaptantervben a médiaértés nem önálló tantárgy, a meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, valamint hiányzik belőle az online bántalmazás kezelésének módja.
Székely László hivatalból indított vizsgálatában áttekintette, hogy - kötelező óraszám növekedés nélkül - milyen módon lehetne felkészíteni a tanulókat a felelős média- és internethasználatra, megvédeni őket a káros tartalmaktól - írta a hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az oktatja médiaismeretre a gyerekeket, aki épp ráér
2013 óta a Nemzeti Alaptantervben (NAT) a vizuális kultúra tantárgyba beépülve elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei. A médiaértés azonban nem önálló tantárgy, és az esetek többségében nem szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokra hárul a médiaismeret oktatása.
Az alapvető jogok biztosa széles körben kért információkat a szaktárcától, a területtel foglalkozó, meghatározó civil és szakmai szervezetektől, illetve állami intézményektől. A válaszokból az derült ki, hogy a médiával, digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben.
A médiatanárok mindössze 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és - kötelező előírások híján - médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel, vagy akit megbíznak vele, szakképesítéstől, valós tudástól függetlenül.
Komoly következményei lehetnek, ha a gyerekek nem tájékozottak
A jelentés szerint az alacsony óraszámok, állandó összevonások, korszerűtlen oktatási megoldások választása, a szakképzettséggel és kompetenciával rendelkező pedagógusok kis száma miatt a médiatudatosságra nevelés elsikkad az oktatási rendszerben.
A tanárképzés rendszerében nem szerepelnek az internet veszélyeire, az online bántalmazás jelenségére, kezelésének módjára vonatkozó ismeretek, és ezt maga a NAT sem határozza meg külön fejlesztési célként. Az ombudsman szerint ez azért is komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a mind gyakrabban előforduló online bántalmazás jelenségével, nincsenek ismereteik azokról a segítő szervezetekről, hatóságokról, amelyek a visszaélésekre adott válaszoknál, az interneten megélt traumák feldolgozásában a segítségükre lehetnének.
Ez pedig a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoz, jogsérelem közvetlen veszélyét veti fel.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
