Nem találta jó állapotban az ombudsman vizsgálata a hazai médiaértés-oktatás helyzetét az iskolákban. Az ombudsman szerint kevés a szakképzett médiatanár, a Nemzeti Alaptantervben a médiaértés nem önálló tantárgy, a meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, valamint hiányzik belőle az online bántalmazás kezelésének módja.
Székely László hivatalból indított vizsgálatában áttekintette, hogy - kötelező óraszám növekedés nélkül - milyen módon lehetne felkészíteni a tanulókat a felelős média- és internethasználatra, megvédeni őket a káros tartalmaktól - írta a hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az oktatja médiaismeretre a gyerekeket, aki épp ráér
2013 óta a Nemzeti Alaptantervben (NAT) a vizuális kultúra tantárgyba beépülve elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei. A médiaértés azonban nem önálló tantárgy, és az esetek többségében nem szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokra hárul a médiaismeret oktatása.
Az alapvető jogok biztosa széles körben kért információkat a szaktárcától, a területtel foglalkozó, meghatározó civil és szakmai szervezetektől, illetve állami intézményektől. A válaszokból az derült ki, hogy a médiával, digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben.
A médiatanárok mindössze 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és - kötelező előírások híján - médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel, vagy akit megbíznak vele, szakképesítéstől, valós tudástól függetlenül.
Komoly következményei lehetnek, ha a gyerekek nem tájékozottak
A jelentés szerint az alacsony óraszámok, állandó összevonások, korszerűtlen oktatási megoldások választása, a szakképzettséggel és kompetenciával rendelkező pedagógusok kis száma miatt a médiatudatosságra nevelés elsikkad az oktatási rendszerben.
A tanárképzés rendszerében nem szerepelnek az internet veszélyeire, az online bántalmazás jelenségére, kezelésének módjára vonatkozó ismeretek, és ezt maga a NAT sem határozza meg külön fejlesztési célként. Az ombudsman szerint ez azért is komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a mind gyakrabban előforduló online bántalmazás jelenségével, nincsenek ismereteik azokról a segítő szervezetekről, hatóságokról, amelyek a visszaélésekre adott válaszoknál, az interneten megélt traumák feldolgozásában a segítségükre lehetnének.
Ez pedig a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoz, jogsérelem közvetlen veszélyét veti fel.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
