Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay.com
Székely László hivatalból indított vizsgálatában áttekintette, hogy - kötelező óraszám növekedés nélkül - milyen módon lehetne felkészíteni a tanulókat a felelős média- és internethasználatra, megvédeni őket a káros tartalmaktól - írta a hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az oktatja médiaismeretre a gyerekeket, aki épp ráér
2013 óta a Nemzeti Alaptantervben (NAT) a vizuális kultúra tantárgyba beépülve elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei. A médiaértés azonban nem önálló tantárgy, és az esetek többségében nem szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokra hárul a médiaismeret oktatása.
Az alapvető jogok biztosa széles körben kért információkat a szaktárcától, a területtel foglalkozó, meghatározó civil és szakmai szervezetektől, illetve állami intézményektől. A válaszokból az derült ki, hogy a médiával, digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben.
A médiatanárok mindössze 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és - kötelező előírások híján - médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel, vagy akit megbíznak vele, szakképesítéstől, valós tudástól függetlenül.
Komoly következményei lehetnek, ha a gyerekek nem tájékozottak
A jelentés szerint az alacsony óraszámok, állandó összevonások, korszerűtlen oktatási megoldások választása, a szakképzettséggel és kompetenciával rendelkező pedagógusok kis száma miatt a médiatudatosságra nevelés elsikkad az oktatási rendszerben.
A tanárképzés rendszerében nem szerepelnek az internet veszélyeire, az online bántalmazás jelenségére, kezelésének módjára vonatkozó ismeretek, és ezt maga a NAT sem határozza meg külön fejlesztési célként. Az ombudsman szerint ez azért is komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a mind gyakrabban előforduló online bántalmazás jelenségével, nincsenek ismereteik azokról a segítő szervezetekről, hatóságokról, amelyek a visszaélésekre adott válaszoknál, az interneten megélt traumák feldolgozásában a segítségükre lehetnének.
Ez pedig a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoz, jogsérelem közvetlen veszélyét veti fel.
