Az oktatási államtitkárság azt ígéri, egy tanárnak sem csökken a jövedelme

A kormány határozott szándéka, hogy a fenntartóváltás következtében egyetlen pedagógusnak se csökkenjen a jövedelme...

  • MTI
Túry Gergely

A kormány határozott szándéka, hogy a fenntartóváltás következtében egyetlen pedagógusnak se csökkenjen a jövedelme, ezért az oktatási államtitkárság utasította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, hogy sürgősen mérje fel a korábbi béren kívüli juttatások kedvezményezettjeit és nagyságrendjét, hogy a kieső támogatások pótlásáról a költségvetés gondoskodhasson.

Az államtitkárság az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében közölte: a felmérés 2013. január 10-én megkezdődött, s ennek eredménye ismeretében a kormány rövid időn belül meghozza döntését a juttatások odaítéléséről. A döntésről az érintetteket és a közvéleményt időben tájékoztatni fogják - jelezték. 

Mint írták, a cél, hogy minden pedagógust azonos béren kívüli juttatások illessenek meg, s ez a juttatás ne attól függjön, hogy az adott önkormányzat az anyagi helyzete alapján mit engedhet meg. 

Kitértek arra, hogy a 2012. december 31-ig fennálló rendszerben az iskolafenntartó önkormányzatok - ahol erre lehetőséget tudtak teremteni - különböző mértékű kiegészítő jövedelmet, cafetéria juttatást adtak a pedagógusoknak.

A 2013. január 1-jei állami fenntartásba vétel után egyes önkormányzatok továbbra is biztosítják a támogatásnak ezt a formáját, más önkormányzatok azonban ezt megvonták. A kormány ezekben a napokban vizsgálja a pedagógusokra vonatkozó cafetéria igen eltérő gyakorlatát, és rendezi a szabályokat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.