Az iskolákból viszik a berendezést az Intézményfenntartó Központba

Bútorokat, számítógépeket, szekrényeket, asztalokat, székeket, foteleket, elosztókat, nyomtatókat, szőnyeget...

  • Eduline

túry

Bútorokat, számítógépeket, szekrényeket, asztalokat, székeket, foteleket, elosztókat, nyomtatókat, szőnyeget, pultot, még poharakat is az iskolákból vittek a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyi irodájába Nyíregyházán - írja a Hír24. A lap szerint csak a jobb darabokat viszik el: az egyik intézménytől régi típusú monitorok helyett lapmonitorokat kértek.

2013. január 1-jén állami fenntartásba kerültek az iskolák: a szakmai és gazdasági felügyeletet tankerületeken keresztül látják el, amelyet a KLIK fog össze. Az iskolákkal ingyenes vagyonhasználati szerződést, azokkal pedig, amelyeket a KLIK működtet, ingyenes vagyonkezelési szerződést kötöttek - ez Nyíregyházán a szakközép- és szakiskolákra vonatkozik.

Az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv, de azt az iskolákban senki sem tudja, hogy visszakapják-e az elvitt holmikat, és ha igen, mikor. Kőhegyi Edit, a nyíregyházi tankerület igazgatója a portálnak azt mondta: "A szerződésnek megfelelően használaton kívüli eszközöket szállítottak el ideiglenes használatra, amíg közbeszerzési eljárással nem biztosítják a tankerületi iroda igényeit". A portál információi szerint azonban működő irodákból és termekből is vittek el dolgokat.

A nyilatkozók elmondása szerint a központ festését, felújítását is a szakképző iskolák dolgozói és tanulói végezték, és takarítónőt is tőlük "kért kölcsön" az iroda - ekkor nem volt, aki az iskolában takarítson. Kőhegyi Edit ezt nem tagadta: elmondása szerint a diákok úgy dolgoztak ott, mint bármelyik másik gyakorlati helyszínen. "A takarítást a szakképző intézmény takarító munkakörben lévő, a KLIK alkalmazásában álló munkavállalói, változó munkahely végzéssel, napi 2 órában látják el" - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.